František Soukup
| František Soukup | |
 | |
| Született | 1871. augusztus 22.[1][2][3][4] Kamenná Lhota[4] |
| Elhunyt | 1940. november 11. (69 évesen)[1][3][5][4] Podolí[5] |
| Álneve | Radim |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Třebíč díszolgára (1938. február 4.)[6] |
| Sírhelye | Olšany temető[7] |
| Politikai pályafutása | |
| Párt |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz František Soukup témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
František Soukup (Kamenná Lhota, 1871. augusztus 22. – Prága, 1940. november 11.) cseh szociáldemokrata politikus, újságíró, ügyvéd. A birodalomi tanács képviselője, a Csehszlovák Szenátus elnöke, igazságügyminiszter. Egyike az október 28-i események formálóinak.
Élete[szerkesztés]
1911-ben 4 hónapot az Egyesült Államokban töltött, ahol az amerikai csehek között agitált a szociáldemokrácia mellett. 1913-ban mint az első szociáldemokrata képviselőt választották be a prágai képviselőtestületbe.
Az első világháborúban a belső ellenállás tagja. 1915-ben az ún. Gomb-affér egyik fontos alakja, amikor is az osztrák elhárítás felfedte az osztrákellenes cseh Maffia konspirációs információs hálózatot. Emiatt börtönbe is került. Később a Csehszlovák Nemzeti Bizottság elnökségének tagja és az 1918. október 28-i események egyik szervező irányítója. Antonín Švehlával Prágába utazott, hogy a gabona kivitelét megakadályozzák.
Az első csehszlovák Kramář-kormányban (1918-1919) Csehszlovákia igazságügyminisztere lett. 1918-1920 között a Forradalmi Nemzetgyűlés képviselője, illetve elnökhelyettese. 1920-tól a szenátus szociáldemokrata képviselője, 1920-1929 között elnökhelyettese, 1929-1939 között a felső ház elnöke. 1938 végén az új Nemzeti Munkapártba lépett át. A Szocialista Munkás Internacionálé tagja volt. 1926-1939 között a Csehszlovák Nemzeti Tanács elnöke.
Az első köztársaság megszűntével politikusi karrierje véget ért. A nyugati szociáldemokraták hozzáállása miatt csalódott és indítványozta a Munka és Szocialista Internacionáléból való kilépést. A német megszállás után a Gestapo azonnal letartóztatta Kolínban, de hamarosan elengedték. Az I. Albert akció keretében újra letartóztatták, majd Emil Hácha és Alois Eliáš közbenjárása után ismét elengedték. Egészsége azonban megrendült és hamarosan elhunyt.
Emlékezete[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
- 1928 28. ŘÍJEN 1918. Předpoklady a vývoj našeho odboje domácího v československé revoluci za státní samostatnost národa. Praha.
- 1938 Revoluce práce. Dějinný vývoj socialismu a československé sociálně demokratické strany dělnické. Praha.
- 1947 T. G. Masaryk – politický průkopník, sociální reformátor a president státu. Praha.
Irodalom[szerkesztés]
- Fritz Freund 1907: Das österreichische Abgeordnetenhaus. Ein biographisch-statistisches Handbuch, 1907−1913, XI. Legislaturperiode (XVIII. Session). Wien-Leipzig.
- R. Luft 2001-2005: Soukup, František (Franz). In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 12. Wien. ISBN 3-7001-3580-7.
- Antonín Klimek 1998: Říjen 1918. Vznik Československa. Praha. ISBN 80-7185-175-2.
- Vratislav Preclík 2019: Masaryk a legie. ISBN 978-80-87173-47-3
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Studenti pražských univerzit 1882–1945
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c Encyklopedie ČSSD (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 10.)
- ↑ a b Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých magistrátní úřadovny na Vinohradech, sign. MGVIN Z8, s. 123
- ↑ Čestná občanství a Ceny města Třebíče: Třebíč. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
.png){kind=small}
