Francisco Primo de Verdad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Francisco Primo de Verdad
Francisco primo de verdad.jpg
Született Francisco Primo de Verdad y Ramos
1760. június 9.
Ciénega del Rincón
Elhunyt 1808. október 4. (48 évesen)
Mexikóváros
Állampolgársága
Házastársa Rita de Moya y Castillo
Foglalkozása ügyvéd

Francisco Primo de Verdad y Ramos (Ciénega del Rincón, 1760. június 9.Mexikóváros, 1808. október 4.) ügyvéd, a mexikói függetlenségi háború egyik előfutára volt, már 1808-ban sürgette, hogy Új-Spanyolország irányítását egy külön, a nép képviseletében működő kormány vegye át az alkirály irányítása alatt.

Élete[szerkesztés]

1760-ban született egy Ciénega del Rincón nevű településen, melyet később Ciénega de Matának neveztek, majd az ő tiszteletére Francisco Primo de Verdadra keresztelték át. Apja a guadalajarai származású José Pieiro Verdad volt, anyja a nayariti (compostelai) Antonia Fructuosa Ramos.[1]

Először a mexikóvárosi Colegio de San Ildefonso iskolába járt, majd ugyanitt jogi egyetemet végzett. Tagja lett a Coledio de Abogados ügyvédi szervezetnek és 1805-től Mexikóváros városvezető testületének is. 1787. augusztus 15-én vette feleségül Rita de Moya y Castillót, egy fiuk és egy lányuk született: José María és María Guadalupe.[2]

Az Ibériai-félsziget francia megszállása, VII. Ferdinánd és IV. Károly foglyul ejtése után 1808-tól kezdve Spanyolország városaiban sorra szerveződtek a helyi önkormányzatok szerepét átvevő franciaellenes junták, majd szeptemberben Madridban megalakult az ezeket összefogó Junta Central Suprema (Legfelsőbb Központi Junta) is. Az események híre Új-Spanyolországba július–augusztus során jutott el. A helyiek többnyire támogatták a franciaellenes harcot, hűségesek voltak VII. Ferdinándhoz, de amikor hírt kaptak a juntákról, többen saját hasonló szervezkedésekbe kezdtek.

Primo de Verdad szobra a mexikóvárosi Paseo de la Reforma sugárúton

A kreol értelmiség egy része, élükön Melchor de Talamantesszel, Juan Francisco Azcárate y Lezamával és Francisco Primo de Verdaddal, hamarosan kiadta a Representación című írást, melyben azt sürgették, hogy ne ismerjenek el más uralkodót, csak a Bourbon-házból származókat (jelesül a foglyul ejtett VII. Ferdinándot), de mivel ő most nem képes az országot irányítani, ezért azt is követelték, hogy Új-Spanyolországban a hatalmat egy, a nép képviseletében tevékenykedő kormányzat vegye át José de Iturrigaray alkirály irányítása alatt. Bár a Spanyolországtól való függetlenséget nem mondták ki nyíltan, a spanyolok mégis ezt vélték látni a tervek mögött, ezért hallani sem akartak az egészről, az inkvizíció még be is tiltotta az olyan írások olvasását, melyek hasonló követeléseket fogalmaztak meg. Szeptember 15-én vagy 16-án egy csapat fegyveres Gabriel de Yermo vezetésével megtámadta az alkirályi palotát és foglyul ejtette Iturrigarayt, annak családját, Azcáratét és magát Primo de Verdadot is, néhány óra múlva pedig a spanyol Real Audiencia új alkirálynak Pedro de Garibayt nevezte ki.[3]

Primo de Verdadot eretnekké nyilvánították és az érsekség börtönébe zárták, ahol október 4-ére virradóra holtan találták meg. Halálának oka ma sem ismert: lehet, hogy baleset érte, megmérgezték vagy valakik cellájában felakasztották. Barátai temették el a Guadalupe-szentély kápolnájában.[4]

Később, amikor már a függetlenség hirdetőit hősként tisztelték Mexikóban, Primo de Verdad is kapott egy szobrot a mexikóvárosi Paseo de la Reforma sugárúton, halálának százéves évfordulóján pedig az addigi Santa Teresa utcát (ahol börtöne állt) az ő nevére nevezték át.[5]

Források[szerkesztés]

  1. Írás a bicentenario.gob.mx-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 10.)
  2. José Luis Soberanes Fernández: 1808. Albores del constitucionalismo mexicano (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. február 10.)
  3. Miguel Ángel Fernández Delgado: La conspiración de Querétaro (1810) (spanyol nyelven). INEHRM. [2012. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
  4. Rövid életrajza a függetlenségi háború kitörésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 10.)
  5. Un antecedente de la lucha por la independencia: Primo de Verdad, Azcárate, Talamantes y el 15 de septiembre de 1808 (spanyol nyelven). bicentenario.gob.mx. (Hozzáférés: 2014. február 10.)