Ugrás a tartalomhoz

Forbát Alfréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forbát Alfréd
SzületettFüchsl Alfréd
1897. március 31.
Pécs
Elhunyt1972. május 23. (75 évesen)
Vällingby, Svédország
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész, festő
Iskolái
KitüntetéseiBerliner Kunstpreis (1971)
Halál okabetegség

Forbát Alfréd aláírása
Forbát Alfréd aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Forbát Alfréd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Forbát Alfréd, született Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat (Pécs, 1897. március 31.[1]Vällingby, Svédország, 1972. május 23.[2]) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike.

Életpályája

[szerkesztés]

Füchsl Arnold borkereskedő és Wertheimer Gizella gyermekeként született. A főreálban érettségizett 1915-ben, majd a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén.[2] Forbát 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn.[2] Tervei – többek között – Szalonikiben, Weimarban és Berlinben valósultak meg. 1932-ben a Szovjetunióban dolgozott. Tagja volt a CIAM-nak, amelynek 1933-as athéni konferenciáján is részt vett.[2] 1933–1938 között Pécsett több lakóházat tervezett foglalkozott. 1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. Elképzelésében fontos szerephez jutott a közlekedés racionális tervezése, a magasház, toronyház mint lakóépület hátrányainak kimutatása.

Munkássága

[szerkesztés]

1924-től a berlini Sommerfeld cég megbízta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területére érkezett görög menekültek házainak megtervezésével. Végül egy szabványosított telepházat tervezett, amely több tízezer görögnek adott később otthont.[2]

Festőként

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Szülővárosában, Pécsett utcát neveztek el róla (az Alkotmány utcát és a Báthory utcát köti össze).

Írásai

[szerkesztés]
  • A zsidókérdés. Jegyzetek Martinovich Sándor könyvéhez; Pécsi Irodalmi és Könyvny., Pécs, 1918
  • Tanulmányainak bibliográfiáját közli: Fred Forbát-Kat. Bauhaus Archiv. (Darmstadt, 1969) és Der Aufbau (1957. 6. sz.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900–1925. Budapest, 1925
  • Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. sz.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
  • Sartoris, A.: Gli elementi dell'architettura razionale. Milano, 1936
  • Major Máté: A modern építészet szolgálatában. Jelenkor, 1967. 4. sz.
  • 50 Jahre Bauhaus. Stuttgart, 1968 (katalógus)
  • XX. századi magyar származású művészek külföldön. Budapest, 1970 (katalógus)
  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja. Budapest, 1972
  • Galambos Ferenc: Forbát Alfréd halálára. Műv., 1972
  • Passuth Krisztina: Forbát Alfréd, Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz.
  • Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919–25, Budapest, 1974
  • Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd, 1897–1972; Pannónia Könyvek, Pécs, 2008

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Születési bejegyzése a pécsi polgári születési akv. 326/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  2. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 239. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]