Ugrás a tartalomhoz

Fiáth Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 06:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Fiáth Ferenc
Született1815. szeptember 21.
Aka
Elhunyt1885. február 19. (69 évesen)
Veszprém
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKapy Ágnes
GyermekeiMária, Miklós, Fiáth Pál, Anna, Ágnes, Jozefa
SzüleiFiáth József, Luzénszky Franciska
Foglalkozásafőispán
Tisztsége
  • Veszprém vármegye főispánja (1860. december 10. – 1885. február 19.)
  • Győr vármegye főispánja (1883. december 25. – 1884. január 29.)
SablonWikidataSegítség

Eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Ferenc (Aka, 1815. szeptember 21.Veszprém, 1885. február 19.) főispán, emlékirat-író.

Élete

Családja

Apja báró Fiáth József (17841868), anyja Luzénszky Franciska (17911855). 1843. június 4-én vette nőül Felsőlendván Kapy Ágnest (18191906), s a házasságból hat gyermekük született: Mária (18471940), Miklós (18481901), Pál (18501935), Anna (18521937), Ágnes (18541952) és Jozefa (18551945).[1]

Életútja

Iskoláit Győrött, Székesfehérváron és Pesten végezte. Egy évig Veszprém vármegyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér vármegye alispánja, 1845-ben pedig magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és Vörösberényben gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-tól Veszprém vármegye főispánja volt, 1874-ben bárói rangot kapott. 1849-ben egy proklamációja és egy cikke a „Fővárosi Lapok”-ban jelent meg. Életem és élményeim címmel, 1878-ban megjelent kétkötetes emlékirata jelentős kortörténeti dokumentum.[2]

Műve

Jegyzetek

  1. genealogy.euweb.cz URL hozzáférés – 2009. február 15.
  2. mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 15.