Fezzan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fezzan elhelyezkedése Líbia területén belül

Fezzan (berberül: ⴼⴻⵣⵣⴰⵏ, arabul: فزان Fizzān, törökül: Fizan, latinul: Phasania) vagy Phazania terület a modern Líbia délnyugati régiójában. Nagyrészt sivatag, de találhatóak hegyvidékek, felvidékek és északon száraz folyóvölgyek (vádik), ahol oázisok tették lehetővé ősi városok és falvak túlélését mélyen az egyébként barátságtalan Szaharában. A kifejezést eredetileg az afrikai proconsulátus tengerparti sávja mögött fekvő területekre használták, beleértve Nafusát és a mai Líbia nyugati részének kiterjesztését Ouarglán és Illizin túlra. Mivel ezek a berber területek összekapcsolódtak a Tripoli, Cirta vagy Algír regióval, ezért a nevet fokozatosan elkezdték használni a Tripolitaniától délre fekvő területekre.

Nevének jelentése[szerkesztés]

Neve berber nyelven durva sziklákat jelent. A Fezzan név származhat a régió latin Phasania vagy Phazania nevéből, ami ˜„a fácánok országa”-t jelenti, vagy kapcsolódhat a bibliai Phuti névhez is.

Földrajza[szerkesztés]

Fezzant vádik, víz nélküli folyók szelik át: északon az Ash-Shati Valley (Wadi Al Shatii), nyugaton a Wadi Irawan. Ez a két terület a Tibeszti-hegység néhány csádi határt átlépő részével, távoli oázisokkal és határállomásokkal, az egyetlen része Fezzannak, amely képes állandó népességet eltartani. A nagy dűnetengerek, Idehan Ubari és Idehan Murzuq homokbuckás területei nagy részben lefedik Fezzan maradék területét. Az éghajlat nyáron rendkívül meleg, télen azonban hideg; bár a ismeretlen, a vizeket nem ritkán borítja vékony jégréteg. Az eső igen ritka, de a szélviharok, amelyek a homokot felkavarják, gyakoriak. A földet sok helyen vöröses homok takarja, amely általában száraz, de a vádikban s egyéb helyeken egy-két méternyi mélységben elég vizet lehet találni arra, hogy a környéket öntözni lehessen. Ilyen helyeken a surghum, a köles, a rozs, de főképpen a datolya a legfontosabb termékek. Nagyobb állatokat főképpen az es-Siati vádiban tenyésztenek, legelterjedtebb háziállat a teve, a kecske és a kövér farkú juh; a és szamár ritka és drága. Vadon elő állatfajok a strucc, a gazella, muflon, hiéna, sakál és a róka.

Történelem[szerkesztés]

A római történetírók Afrika e részéről alig tesznek említést, annyit mégis tudunk, hogy a római seregek győzelmesen haladtak Fezzanban is, különösen Cornelius Balbus a Kr. e. XIX. században. Tanúságot tesznek erről azok a romok is, amelyek Fezzanban máig is láthatók és amelyek közt a legjelentékenyebbek az egykori fővárosnak, Garamának romjai; ezek helyét ma Dserma-el-Kedima-nak hivják. Az i. e. 5. századtól az 5. századig, Fezzan adott otthont a Garám birodalomnak, amely a transz-szaharai kereskedelem útvonalakat üzemeltette Karthágó és a Római Birodalom, valamint Észak-Afrika és Sahelian államai között Nyugat- és Közép-Afrikában. A Római Birodalom idejének végén Fezzan kezdte elveszíteni jelentőségét. A korai középkorban a lakosság száma jelentősen csökkent a Szahara elsivatagosodási folyamatának gyorsulása miatt. Az arabok 667-ben foglalták el Fezzant, Tripolisz török kormányzóság lett. A 13. és a 14. században Fezzan a Kanem Birodalom része lett. 1841-ben Bakir bej Fezzant Tripolisznak vetette alá.

1911 elején Fezzan Olaszország megszállása alá került. 1943. január 16-án a szabad francia csapatok foglalták el Fezzan fővárosát Murzukot, a francia katonai ellenőrzés 1951-ben szűnt meg, ekkor egész Fezzan a Líbiai Királyság része lett.

Fezzan volt az erődje a líbiai vezetőnek, Moammer Kadhafinak a líbiai polgárháború idején.

Fezzan tartomány volt az oszmán törökök és Olaszország idején, valamint tartomány (Wilayah) vagy kormányzóság (muhafazah) volt a független Líbia idején 1963-ig. Líbia új közigazgatási felosztásakor 1963-ban, Fezzant eltörölték mint önálló közigazgatási egységet, és felosztották Awbari és Szabhá között. 1983-ban, ez a közigazgatási felosztás megszűnt a baladiyahok, kisebb kerületek felállítása miatt. 1987-ben a Baladiyat-rendszert átszervezték, 1995-ben ezt felváltotta a Sha'biyat-rendszer.

Az egykori Fezzan tartomány magában foglalja Wadi al Shatii, Wadi al Hayaa, Jufra, Ghadames, Murzuq, Szabhá kerületeket (Sha'biyatokat). Történelmi fővárosa, legnagyobb városa, politikai és közigazgatási központja Szabhá.

Népesség[szerkesztés]

A régió lakosai a Dawada, és a nomád tuaregek a délnyugati, valamint a tubuk a délkeleti országrészben. Ezek állattenyésztő populációk gyakran szabadon átlépik Algéria, Csád és Niger határait. Az északi részen pedig az arab, berber és a betelepedett tuareg és tubu lakosság keveredett össze. Az északi és nyugati nagyvárosokban, mint Szabhá a túlélést a felszínközeli víz, a vádik jelenti. Az északkeleti területet a Haruj uralja, mely egy nagy és lakatlan vulkáni mező.

Év Népesség Hány százaléka Líbia népességének
1954 59,315 5.4
1964 79,326 5.1
1973 128,012 5.7
1984 213,915 5.9
1995 352,276 7.3
2006 442,090 7.8

Forrás: Az 1964-es, 1973-as, 1995-ös, 2006-os népszámlálás hivatalos közleményei.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fessan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fezzan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.