Ferenczy család (nemespanni)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczy Mihály szolgabíró sírköve a nemespanni temetőben
Ferenczy Károly és felesége Juhász Anna sírja a nemespanni temetőben
Ferenczy családi sírok az alsószőllősi temetőben
Ferenczy családbeliek a kiscétényi temetőben
Ferenczy családbeliek a kiscétényi temetőben

A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család.

A családnév egy Ferenc keresztnevű apai ősre utal,[1] s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban.

1570-ben már az Esztergomi szandzsák hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál).[2]

1608-ban Forgách esztergomi érsektől Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt.[3] Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesített család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek.

Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[4] A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek.[5]

1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeírásban.[6] 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabírója jelenik meg.[7] 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószínűleg András (a Fölső Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeírásban Nemespannon Imre szerepelt.[8] 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektől nemespanni birtokrészükre.[9] Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták.[10]

Az 1767–1774 közti úrbérrendezés időszakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét említik.[11]

Nemességüket több vármegyében is kihirdették és címert is használtak, melyet több helyütt is közöltek.[12] Nyitra vármegyétől 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeírásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt.[13] Különböző hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott Ferenczy István révén aki a Vitéz családba házasodott be a 18. század elején.[14]

Neves családtagok[szerkesztés]

  • Ferenczy István 1682-ben a verebélyi szék szolgabírója
  • Ferenczy Mihály a verebélyi szék szolgabírója a 18. század 20-as éveiben
  • Ferenczy Mihály a verebélyi szék szolgabírója a 18. század 60-as, 70-es éveiben és 1780-ban
  • Ferenczy Imre a verebélyi szék esküdtje a 19. század 20-as és 30-as éveiben
  • Ferenczy Károly 1832-ben verebélyi széki táblabíró, kéri járásbeli gyám[15]
  • Ferenczy Eugen (Jenő Sándor; 1818-1889), Károly fia, földbirtokos, ügyvéd, nyitra vármegyei bizottsági tag[16]
  • Ferenczy Izabella (1835-1890) operaénekesnő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kázmér 1993, 361-362.
  2. Fekete 1943, 65-66 No. 94.
  3. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   IV, 156-158; Kempelen IV, 105; Szluha 2003 I, 377-378; Keresteš, P. - Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šlachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 43, 208; Lásd még a Szánthó család fondjában a 4. dobozt.
  4. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
  5. ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
  6. Blaskovics 1993, 282.
  7. SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 11.
  8. MV SR – ŠA Nitra, ŽN-I, Dicalia, Conscriptio comitatus Nittriensis, okr. Nitra, 1752, 179-181.
  9. Nagy IV, 158; Kempelen IV, 109, 113.
  10. MV SR – ŠA Nitra, NŢ I, kongregačné zápisnice, kr. 28 1780-1782, pag. 41-43 1780. január 14.; Vö. Szluha 2003 I, 377-378.
  11. Fónagy Zoltán 2013: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában - Adattár. Budapest, 427, 755, 943 természetesen ez is a szék különállásából adódik.
  12. Siebmacher, 172; Nagy IV, 156.
  13. Vö. SAP, kr. 40, No. 131
  14. Keresteš 2003, 103, 131 (Lapásgyarmat is), 232.
  15. Közhasznu Honi Vezér - gazdasági, házi és tiszti kalendáriom 1843, 240.
  16. születési anyakönyvi bejegyzés; Gyászjelentése

Források[szerkesztés]