Forgách Ferenc (esztergomi érsek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgách Ferenc
Veszprém, Nyitra, majd Esztergom püspöke
Forgách Ferenc G J Rugendas.jpg

Született 1560
Esztergom
Elhunyt 1615. október 16. (55 évesen)
Szentkereszt
Sírhely Szent Márton-dóm
Püspökségi ideje
1587. július 22. – 1596. július 10.
(Veszprém)
Püspökségi ideje
1596. július 10. – 1607. július 4.
(Nyitra)
Püspökségi ideje
1607. július 4. – 1615. október 16.
(Esztergom)
Előző püspök
Következő püspök
Kutassy János
Pázmány Péter
Forgách Ferenc a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgách Ferenc témájú médiaállományokat.
Forgách Ferenc

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Ferenc (1560Szentkereszt,[1] 1615. október 16.) bíboros, prímás, esztergomi érsek.

Életútja[szerkesztés]

Forgách Simon hadvezér fia,[2] Forgách Ferenc humanista történetíró unokaöccse, akinek kívánságára a lutheránus vallásból még gyermekként katolizált.

Pályáját Báthory István lengyel királyi udvarában kezdte apródként. Báthory Andrást elkísérte első római útjára.[3] Teológiai tanulmányait a római jezsuita kollégiumban végezte, ahol Bellarmin Szent Róbert nagy hatással volt rá. Egy ideig jezsuita is akart lenni. Hazatérve 1586-tól esztergomi kanonok, majd 1587. július 22-étől veszprémi megyés püspök, de valószínűleg soha nem járt az egyházmegyéjében. A szentszék soha nem erősítette meg e méltóságában. [4]

Nyitrai püspök[szerkesztés]

1596. július 10-étől nyitrai megyés püspök.[5] 1600 április 30.-án szentelte fel Martin Brenner, seckaui püspök.[4] A nyitrai egyházmegyében újjászervezte a székeskáptalant, püspöki prédikáció révén éppúgy, mint a jezsuiták intenzív támogatásával a katolizáció ügyét igyekezett előmozdítani. Ha lehetősége nyílt rá, erővel is eltávolíttatott protestáns prédikátorokat, templomokat vett vissza. Pázmány Péter műveinek kiadását jelentős összegekkel támogatta.[3] Mint a magyarországi ellenreformáció egyik vezetője a jezsuitákra támaszkodott,[2] 1601-ben érkezett udvarába Pázmány Péter, akivel új káptalan statutumokat dolgoztatott ki a tridenti zsinat szellemében.[5] Barbian Belgiojoso kassai főkapitány az ő kérésére vette vissza a kassai Szent Erzsébet-templomot a protestánsoktól.[3]

Esztergomi érsek, bíboros[szerkesztés]

A Habsburg-udvar híve volt,[2] s mint ilyen 1606-tól kancellár, 1607. július 4-étől esztergomi érsek és II. Rudolf magyarországi helytartója. 1607. december 10-étől bíboros.[5], azonban sohanem ment Rómába a vörös bíborosi kalapot és a bíborosi jelvényeket átvenni. Esztergomi érsekként ő koronázta meg II. Mátyást magyar királlyá 1608. november 19-n Pozsonyban.[4]

1611-ben Forgách vezette a nagyszombati zsinatot. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen kezdetét vette a trienti program átfogó magyarországi megvalósítása. A Placido de Marra bécsi pápai nuncius jelenlétében megtartott zsinat a katasztrofális paphiány miatt elrendelte szemináriumok felállítását. A püspököktől megkövetelte, hogy gyakrabban prédikáljanak és tartózkodjanak székhelyükön. A plébánosoknak a rendszeres templomi katekizmusoktatáson kívül megparancsolta, hogy vezessenek névsort a plébániájuk területén lakó, iskolára alkalmas gyermekekről, és buzdítsák a szülőket: küldjék el gyermekeiket az iskolai oktatásra. Ahol a vizitáló főesperes hiányosságokat talál a gyermekek oktatásában, ott a plébánosoknak a vizitáció után havonta jelentést kell küldeniük az érseknek. A zsinat ez utóbbi határozatai arról tanúskodnak, hogy a trienti katolicizmus nagy gondot fordított a népoktatás fejlesztésére, és ennek következtében a királyi Magyarországon a katolikus kisiskolák hálózata lassan kiépült, szervezete megszilárdult.[3]

Részt vett a Bethlen Gáborral folytatott nagyszombati béketárgyaláson.[2] Pázmányt követségbe küldte Rómába, s elérte általa, hogy a klarisszák Nagyszombatból Pozsonyba költözzenek, és zárdájukat 1615 tavaszán átadta a jezsuitáknak.

Utódja Veszprémben 1596. július 10-étől Monoszlói András, Nyitrán 1607. július 7-étől Szuhay István, Esztergomban 1616. szeptember 28-tól Pázmány Péter.[5]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bars vmegyei Szentkereszt
  2. ^ a b c d Veszprém Lexikon URL hozzáférés – 2009. január 30.
  3. ^ a b c d Katolikus konfesszionalizáció a kora újkori Magyarországon
  4. ^ a b c The Cardinals of the Holy Roman Church
  5. ^ a b c d Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 3. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 744. p.


Előde:
Fejérkövy István
Veszprémi püspök
1587–1596
Utóda:
Monoszlói András
Előde:
Fejérkövy István
Nyitrai katolikus püspök
1596–1607
Utóda:
Szuhay István
Elődje:
Kutassy János
Esztergomi érsek
1607–1615
Utódja:
Pázmány Péter