Fenyőszajkó
| Fenyőszajkó | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Nucifraga caryocatactes (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
A fenyőszajkó elterjedési területe
egész éves
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fenyőszajkó témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőszajkó témájú médiaállományokat és Fenyőszajkó témájú kategóriát.
|
A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Corvus nembe Corvus caryocatactes néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nucifraga caryocatactes caryocatactes (Linnaeus, 1785) - Európa, a Kaukázus és Kazahsztán északi része
- Nucifraga caryocatactes japonica (Hartert, 1897) - a Kuril-szigetek és Japán
- Nucifraga caryocatactes macrorhynchos (Brehm, 1823) - az Urál-hegységtől Szibéria keleti részéig és Északkelet-Kína és a Koreai-félsziget
- Nucifraga caryocatactes rothschildi (Hartert, 1903) - Kazahsztán és Északnyugat-Kína[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi hegyi erdők, valamint városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres átvonuló és téli vendég.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 32–33 centiméter, szárnyfesztávolsága 52–58 centiméter, tömege 150–190 gramm.[5] Sötétbarna sapkája és szárnya van. Tollruhája világosbarna, fehér mintázattal, ami jól elrejti a környezetében.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fenyőfélék, különösen a cirbolyafenyő magvait, csonthéjasok termését, rovarokat és néha kisebb rágcsálókat is elfogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jól elrejtett fészkét, általában a fenyőfák északi oldalára rakja, gallyakból és háncsból, mohával bélelve. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlás 17-19 napig tart, a fiókák még 24-25 napig a fészekben tartózkodnak.[5]
![]() |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 5 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20260120.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó)

