Fenyő László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyő László
SzületettFriedmann László
1902. november 9.
Budapest VI. kerülete
Elhunyt1945. március 26. (42 évesen)
Rohonc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1934)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fenyő László, 1916-ig Friedmann László,[1] (Budapest, Terézváros, 1902. november 9.[2]Rohonc, 1945. március 26.)[3][4] költő, műfordító, kritikus, a Nyugat második nemzedékének jelentős költője és verskritikusa volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Friedman Miksa vörösvári születésű kereskedősegéd és Hahn Lina (Lívia) voltak, izraelita vallású.[2] Kereskedelmi iskolát végzett Budapesten, de – rövid időt leszámítva – nem vállalt állást, hanem csekély költői jövedelméből élt. A Nyugat állandó munkatársa volt, írásai ezenkívül a Válasz, Szép Szó, Tükör, Magyar Csillag, Pesti Napló, Népszava hasábjain jelentek meg. 1936–1940 között Babits Mihály ajánlására a Baumgarten-könyvtár őre lett. 1942-ben és 1944 májusában munkaszolgálatra rendelték, ahonnan október közepén eltávozásra hazaengedték, ám a Szálasi-puccsot követően nem tért vissza századához, hanem Szegi Pálnál keresett menedéket. 1944 végén azonban a Gestapo elfogta, megkínozta, majd visszautalta munkaszolgálatos egységéhez, amely hamarosan 701.303. szám alatt védett lett, mégis több századdal együtt Nyugat felé hajtották. Nem sokkal Kőszeg után egy SS különítmény géppuska-sortűzzel végzett vele és számos társával.[5]

Felesége Acsádi (Ádler) Edit volt.

Munkássága[szerkesztés]

Pályakezdését a Nyugat artisztikumával teljesen szakító magatartása kapcsolja nemzedékéhez. Az izmusok jegyében, anarchisztikus indulatokkal lázad. Első verskötetét, az Építés orgonáját (1922) a rendőrség erkölcsi okokra hivatkozva el is kobozza. Pesszimizmust és sajátos budapesti életérzést elegyítő hangjára Elveszett évek (1926) című kötetében talált rá.[6] Egyénisége a harmincas évekkel uralomra jutó realista ízlés hatására szilárdul véglegessé. Nyíltabbá válik, helyét keresi a világban, s ezáltal lírájának tárgybirodalma szélesebb körre terjed. A lírájából általában hiányzó eszmei-erkölcsi állásfoglalást a nácizmussal szembefordulva utolsó két kötetében és posztumusz verseiben érleli ki. Fordított Bruno Brehm, Georg Fink, Richard Katz, Erich Kästner, Thomas Mann, Axel Munthe, Felix Salten műveiből.

Művei[szerkesztés]

Fenyő László emléktáblája (Budapest, VI. kerület, Teréz körút 37.)
  • Építés orgonája (1922)
  • Elveszett évek (1926)
  • Fojtott virágzás (1928)
  • Szavak, sebek (1931)
  • Elítélt (1934)
  • Őszi kávéház (1936)
  • Hűség (1939)
  • Csokor (válogatott versek, 1942)
  • Városliget (1943)
  • Elítélt (válogatott versek Komlós Aladár bevezető tanulmányával, 1959)
  • Emlékezés és üzenet (1972)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1912. évi 39666. sz. ítélete. MNL-OL 30792. mikrofilm 1041. kép 2. karton.
  2. a b Születése bejegyezve Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 3059/1902. folyószám alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 192/1952. folyószáma alatt.
  4. Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva. A budapesti központi járásbíróság PkI.632287/1951-4. sz. végzése.
  5. Fenyő Lászlót, a kiváló költőt Ausztriában kivégezte az SS. Világ. (1945: 30.) 3.
  6. Fenyő László. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 2000. I.

Források[szerkesztés]

  • Fenyő László. In: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, 1929. 275.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999.
  • Fenyő László. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 1967. I. 493.

További információk[szerkesztés]

  • Fenyő László. In: A magyar irodalom története 1945-1975. Budapest, 1982. IV.
  • Gulyás Pál: Fenyő László. In: Uő: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest, 1939–2002.
  • Fenyő László. In: Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-.
  • Fenyő László. In: Tolnai új világlexikona. Budapest, 1926-1933.
  • Fenyő László. In: Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, 2001. II.
  • Fenyő László. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 1994.
  • Zsolt Béla: Fenyő László: Elveszett évek. Világ, XVII. (1926: 86.) 12.