Fenyő János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyő János
Született 1954. április 19.
Budapest
Elhunyt 1998. február 11. (43 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Kristyán Judit
Foglalkozása
  • fotográfus
  • vállalkozó
Halál oka gyilkosság
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Searchtool.svg Fenyő János portré
Searchtool.svg A híres Fabulon plakát[1]

Fenyő János (Budapest, 1954. április 19. – Budapest, 1998. február 11.) fotóművész, vállalkozó, az 1990-es évek magyar alvilágának egyik ismert alakja.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született 1954-ben, apja Fenyő Imre volt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára, így már gyermekkorában lelkes fotóssá vált. Kezdetben Pajtás, majd Flexaret VI fényképezőgéppel dolgozott, 12 évesen már saját, mindennel felszerelt házi fotólabort kapott. Családja orvosi vagy jogi pályára szánta, de nem ment egyetemre. Az érettségi után, 1974-ben fotós szakvizsgát szerzett, 1976–77-ben a MÚOSZ újságíró iskolát végzi el. 1977-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának és 1978-tól a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. 1976-ban A martinászok egy napja fotósorozatával Az év legjobb képe pályázaton I. díjat nyert.[2]

1977-ben felfedezi az akkor 16 éves Sütő Enikőt, akiből a kort meghatározó Fabulon reklám arca (és háta) lett.

A fényképből plakát készült, melynek első kinyomott példányát Fenyő először Enikő szüleihez vitte fel. A fél szobát beborító kép kissé mellbe vágta a szülőket. Az értelmiségi családban nevelkedő, budai úrilányt nem Fabulon-modellnek szánták... Miért, tán nem jó a fotó? – kérdezte Fenyő. De jó – válaszolta Enikő papája –, egyetlen hibája, hogy az én lányom van rajta.
Sütő Enikő: Csak akkor álltam meg, amikor elvetéltem[3]

A Magyar Távirati Iroda filmarchívumában helyezkedik el műszaki segédmunkatársként. Fényképészként több díjat nyert, és olyan országos lapok foglalkoztatták mint a Képes Sport, Új Tükör Magazin, Ez a Divat, Ország-Világ. Bár sikeresen indult hazai pályája, az akkor csak nyugati országokban elérhető ismertségre és a velejáró pénzügyi elismertségre vágyva az 1980-as évek elején külföldön dolgozott. Kezdetben a francia Lui magazinnak fényképezett művészi módon ábrázolt félmeztelen lányokat, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában időzött hosszabb ideig, filmproduceri álmai voltak, és a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként. 1987-ben tért haza, amerikai állampolgárként kb. 70 ezer dolláros bankszámlával. Ez az összeg Fenyő János saját bevallása volt, a ténylegest ennek tízszeresére teszik.

Felesége Kristyán Judit modell és manöken volt, akitől két gyermeke született.

Üzletei[szerkesztés]

Hazatérése után elkezdte üzleti tevékenységét, sikeres külföldi mozifilmek videókazettán történő forgalmazását, kölcsönzését. 1988-ban alapította meg a Vico céget, amely a hazai videókazetta-terjesztés és ‑kölcsönzés birodalma lett. Fenyő az itt szerzett pénzeken kezdte sajtóbirodalma kiépítését. Először a legsikeresebb hetilapot, a Nők Lapját, majd a Rádió és Televízióújságot szerezte meg. Ezután következett a Vasárnapi Hirek, a Buci Maci, a Családi Lap, a Tina, a Bravo-lapcsalád és 1994-től a Népszava. A Vico Rt. által kiadott újságok példányszáma 1994 végére havi 12 millióra nőt.

A Vico 1992-ben 600 millió forintos alaptőkével alakult részvénytársasággá, de a videóüzletnek lassan vége lett, mert az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon mindenféle engedély nélkül forgalmazzák. Beperelték a Vicót, és három évi pereskedés után 100 000 dolláros fájdalomdíj kifizetésére, és a jogtalan kazettaforgalmazás abbahagyására kötelezték.

Mindig vezéregyéniség voltam, annak minden hátrányával és előnyével együtt. Mindig úgy éreztem, hogy én vagyok a nyerő, mert én értékeltem, hogy sok pénzt keresek, a fotóimmal tele vannak az újságok, a plakátok, a prospektusok. Mindig jobb autókkal járok, mint ők, jobb nőkkel járok, mint ők, méghozzá sokkal.
– Fenyő János[4]

Fenyő János ezután az elektronikus médiára vetette ki a hálóját, megalapította a Stáb TV-t, ezen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap TV-ben is.

Halála és a nyomozás[szerkesztés]

Fenyő János sírja a Kozma utcai temetőben

1998. február 11-én a délutáni forgalom közepén a Rózsadombon lévő Vico székházból Mercedesével hazafelé tartott, a Margit körút és a Margit utca kereszteződésében lévő lámpánál piros jelzést kapott. A mögötte lévő világos színű Mitsubishi Galant-ból egy férfi kiszállt, és egy hangtompítós Agram 2000 típusú géppisztolyból kb. 20-25 lövést adott le a vállalkozóra. Tucatnyi lövedék találta el a fején, nyakán és mellkasán, azonnal meghalt. A tettes ezután egy közeli autó alá dobta a géppisztolyt, gyalog elsietett a Széna tér felé, sapkáját és kabátját egy kapualjba dobva eltűnt a helyszínről.

A nyomozásban nemcsak a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vett részt, hanem a titkosszolgálatok és a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Először egy Salihi Mead nevű koszovói albánt, majd egy másik albánt, Afici Nijazit gyanúsították meg, de a DNS-vizsgálat kizárta bűnösségüket. Ezt követően egy harmadik albánt, Sefedini Gvint neveztek meg tettesként, de róla is kiderült, hogy ártatlan. A nyomozást 2002-ben felfüggesztették, majd 2004 őszén újra elővették. 2013 áprilisában Jozef Roháč szlovák férfit vádolták meg a Fenyő-gyilkossággal; őt már megvádolták korábban az Aranykéz utcai és a Seres Zoltán elleni sikertelen robbantással is, ám egyik ügyben sem sikerült elítéltetniük.

Kiállításai[szerkesztés]

  • 1978 • Első, Fiatal Fotóművészek Stúdiója kiállítása, Budavári Palota A épület, Budapest
  • 1987 • Magyar Fotográfia, '87, Műcsarnok, Budapest. Kincses Károly

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fenyő János fiatal fotósként a 16 éves Sütő Enikő meztelen hátát fényképezte le
  2. Fenyő János fotóriporter, artportal.hu
  3. Sütő Enikő: Csak akkor álltam meg, amikor elvetéltem, blikkruzs.blikk.hu
  4. Dúsgazdag lett a videófilmekből Fenyő, borsonline.hu

Források[szerkesztés]