Faragó Jenő (író, 1872–1940)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Faragó Jenő (egyértelműsítő lap).
Faragó Jenő
1904 körül
1904 körül
SzületettFrankfurter Jenő
1872. április 6.[1][2]
Pest[3]
Elhunyt1940. március 28. (67 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKunschner Ilona
(h. 1906–1940)
GyermekeiFaragó Ilona
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Faragó Jenő, 1906-ig Frankfurter[4] (Pest, 1872. április 6.[5] – Budapest, 1940. március 28.)[6] magyar újságíró, író, műfordító. Írói álneve: Mirácó. Testvére Faragó Géza festő, grafikus. Unokaöccse Faragó Sándor író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Frankfurter Sándor kereskedő és Rothberger Teréz fiaként született. 1890-ben Szegeden, 1891-től pedig Szabadkán volt hírlapíró. 1894-től Budapesten a Pesti Naplónál dolgozott. 1900–1901-ben a kolozsvári Magyar Polgár hírlapírója, 1901 és 1919 között a Magyar Hírlap munkatársa és segédszerkesztője volt. 1916-tól 1918-ig a Színház és Divat szerkesztőjeként dolgozott. 1919 és 1930 között a 8 Órai Újság felelős szerkesztője volt. Színdarabokat és operettlibrettókat is írt.

Házastársa Kunschner Ilona Józsa (1885–1969) volt, akivel 1906. november 8-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[7]

Sírja az Új köztemetőben

Művei[szerkesztés]

Színpadi művei[szerkesztés]

  • Vasúti baleset (énekes bohózat 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Donáth Lajos, bemutató: 1899, Magyar Színház)
  • Budapest szépe (operett, társszerzők: Barna Izsó, Márkus Dezső. Bemutató: 1901, Fővárosi Nyári Színház)
  • Kin-Fu, vagy: egy kínai ember kalandjai (színmű, társszerző: Márkus Géza. Zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1902, Népszínház)
  • Casanova (operett 3 felvonásban, társszerző: Barna Izsó. Bemutató: 1902, Népszínház)
  • Katinka grófnő (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Hűvös Iván, Bemutató: 1904, Népszínház)
  • A hót Schlésinger (énekes bohózat, társszerző: Feld Mátyás. Bemutató: 1904, Városligeti Nyári Színház)
  • Lőcsei fehér asszony (énekes történeti színmű, Jókai Mór regényéből. Bemutató: 1904, Népszínház)
  • A Smokk-család (táncos bohózat, társszerző: Feld Mátyás, Bemutató: 1909, Városligeti Színház)
  • A csodavászon (énekes bohózat 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1913, Népopera)
  • Szervusz, Pest! (revüoperett, társszerző: Feld Mátyás. Bemutató: 1914, Budapesti Színház)
  • Mindnyájunknak el kell menni (Hegedűs Gyulával, Bemutató: 1914, Vígszínház)
  • Kriszkindli (revü, társszerző: Mérei Adolf. Zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató, 1914, Népopera)
  • Egy finom család (bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1916, Budapesti Színház)
  • A kóristalány (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Komjáti Károly. Bemutató: 1918, Városi Színház)
  • Százszorszép (operett 3 felvonásban, társszerző: Zerkovitz Béla. Bemutató: 1919, Városi Színház)
  • Offenbach (daljáték 3 felvonásban, zenéjét összeállította Offenbach operettjeiből Nádor Mihály. Bemutató: 1920, Király Színház)
  • Három a tánc (operett 3 felvonásban, társszerző: Szomaházy István. Zenéjét szerezte: Komjáti Károly. Bemutató: 1922, Király Színház)
  • Elssler Fanny (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Nádor Mihály. Bemutató: 1923, Király Színház)
  • A császárnő apródja (operett 3 felvonásban. Verseit írta: Harmath Imre. Zenéjét szerezte: Buttykay Ákos. Bemutató: 1925, Király Színház)
  • Chopin (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Bertha István. Bemutató: 1926, Király Színház)

Librettói[szerkesztés]

Műfordításai[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Mirácó: Smokkék. Apró komédiák a Smokk-család életéből; Szilágyi, Budapest, 1905
  • Anekdoták; összegyűjt. Miracó; Schenk, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
  • Faragó Jenő–Feld Mátyás: A Smokk család. Pesti bohózat; Schenk, Budapest, 1909 (Mozgó könyvtár)
  • Miracó: Pesti fényképek, pesti árnyképek; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
  • A kulisszák mögül; Schenk, Budapest, 1912 (Mozgó könyvtár)
  • Három grácia. Regény; Vári, Budapest, 1913 (A Képes hét könyvtára)
  • Pesti gyerekek. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1914
  • Kis mesék a nagy háborúból. Képes olvasókönyv kis fiúk és kis lányok számára.1914-1915; Franklin, Budapest, 1916
  • Gyönyörű mesék; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917
  • Offenbach. Daljáték; szöv. Faragó Jenő, zene: Offenbach operettjeiből összeáll. Nádor Mihály; Márton, Budapest, 1921
  • A csúnya grófkisasszony; Révész Géza, Budapest, 1933 (Gong 34.)
  • 50 év az íróasztalnál. 50 éves írói és újságírói jubileumára kiad. a szerző.; Klein Filmny., Budapest, 1940

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04082.htm, Faragó Jenő, 2017. október 9.
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 117728/1906. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 501. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 11. oldal 2. sor
  5. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 455/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 649/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1263/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  8. ↑ A sógun (operett): Gramofononline.hu; Europeana.eu, zene: Kinley, szöveg: Gustav Luders

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Faragó_Jenő_(író,_1872–1940)&oldid=26765350”