Fang-jen
| Fang-jen () | |
 | |
| Fang-jen () hagyományos kiadásának első lapja | |
| Szerző | Jang Hsziung () |
| Ország | Nyugati Han-kori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | 9 000 kínai írásjegy dialektális változatai |
| Műfaj | szótár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fang-jen () témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Fang-jen | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 方言 |
| Egyszerűsített kínai | 方言 |
| Mandarin pinjin | Fāngyán |
| Wade–Giles | Fang1 Yen2 |
A Fang-jen () (szó szerint: „Helyi beszéd”) a ma ismert legrégebbi kínai dialektológiai szótár, amelyet Jang Hsziung () (揚雄; i. e. 53 – i. sz. 18) állított össze a Nyugati Han-dinasztia idején.
Tartalma
[szerkesztés]A Fang-jen ()t szokás a legrégebbi, és a maga nemében legelső kínai dialektológiai szótárnak tekinteni, amely kijelentés azonban nem teljesen pontos. Igaz, hogy épp ennek a műnek a címéből kölcsönözve a „nyelvjárások”-at a ma kínai nyelvben fang-jen ()nek (方言) mondják, de akárcsak a mű összeállítása idején, ma sem feltétlenül a kínai nyelv nyelvjárásait értik alatta, hanem inkább önálló, a kínaival rokon nyelveket. A Fang-jen () tehát a Nyugati Han-dinasztia által birtokolt területeken (egykori fejedelemségeken) beszélt nyelvek, szavakra lebontott eltéréseit tartalmazza. Ezen nyelvek között azonban nem csupán a nyelvészeti értelembe vett dialektusok szerepelnek, hanem más, korabeli sino-tibeti nyelvek, vagy akár egyéb nyelvcsaládba tartozó nyelvek is.
A Jang Hsziung () (i. e. 53 – i. sz. 18), huszonhét év alatt, 13 fejezetben (csüan () 卷) összeállított mű, mintegy 9000 írásjegy kiejtésének „dialektális” változatát ismerteti. A mű teljes címe: „A könnyű hintós követ: Más államok helyi nyelveinek időtlen magyarázata” (Ju-hszüan si-csö csüe-taj jü si pie-kuo fang-jen () 輶軒使者絕代語釋別國方言).
Az alábbiakban a 8. fejezetben található 'tigris' jelentésű hu szó magyarázata olvasható szemléltető példaként:
(虎, 陳魏宋楚之間或謂之李父, 江淮南楚之間謂之李耳, 或謂之於菟. 自關東西或謂之伯都.)
„Tigris: Csen () Vej () és Szung () tartományokban egyesek li-fu ()nak mondják; a Jangce–Huaj ()-folyó vidékén, valamint Csu () tartomány déli részén li-er ()nek mondják, de vannak, akik jü-tu ()nak. A Szorostól keletre és nyugatra pedig vannak, akik bo-tu ()nak mondják.
A Fang-jen () a kínai nyelvtörténeti kutatások rendkívül hasznos és fontos forrása, amelynek segítségével lehetőség nyílik az 1. századi kínai nyelv részleges hangtani rekonstrukciójára. A kínai nyelv ezen korszakának változata pedig az ó- vagy archaikus kínai és a közép kínai nyelv közötti átmenet fontos állomása. A belga sinológus, Serruys (1912–1999) épp a fenti példa alapján rekonstruálta a 'tigris' szó korabeli kiejtésének *blxâg alakját.
Hivatkozások
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- ↑ DeFrancis 1984.: DeFrancis, John. The Chinese Language: Fact and Fantasy. University of Hawaii Press. 1984.
- ↑ Groves 2008.: Groves, Julie M. "Language or Dialect – or Topolect? A Comparison of the Attitudes of Hong Kongers and Mainland Chinese towards the Status of Cantonese", Sino-Platonic Papers, 2008. 179:1-103.
- ↑ Mair 1991.: Mair, Victor H. "What Is a Chinese "Dialect/Topolect"? Reflections on Some Key Sino-English Linguistic terms", Sino-Platonic Papers, 1991. 29:1-31.
- ↑ Serruys 1959.: Serruys, Paul L-M.. The Chinese Dialects of Han Time According to Fang Yen. Berkeley: University of California Press. 1959.
- ↑ Serruys 1967.: Serruys, Paul L-M. "Five Word Studies on Fang Yen (Third Part): The Dialect Words for 'Tiger'." Monumenta Serica 26, (1967) 255-285.
