Földrajzi vikarizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A csavarttűjű fenyő (piros) és a Banks-fenyő (zöld) elterjedése
Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) elterjedési területe

A földrajzi vikarizmus az allopatikus elkülönülés (fajhelyettesítés) azon változata, amelyben a rokon fajok különböző földrajzi tájakon foglalják el ugyanazt az ökológiai fülkét (helyettesítik egymást). Két fajtája a horizontális és a vertikális földrajzi vikariálás.

Horizontális vikariálás[szerkesztés]

A horizontális vikariálás olyan allopatikus elkülönülés, amely során a közös ős utódai különböző földrajzi régiók (nagytájak, kontinensek, féltekék) egymáshoz igen hasonló ökológiai fülkéiben fejlődnek önálló fajokká.

A rokon nemzetségek vikarizmusaként az északi féltekén elterjedt bükkfajokat (Fagus spp.) a déli féltekén a bükkfavirágúak (Nothofagus spp.) helyettesítik.

Fajok, illetve kontinensek vikarizmusának néhány példája (elöl az észak-amerikai, hátul az eurázsiai fafajjal):

Ugyancsak fajok vikarizmusa kontinensen belül, a Mediterráneumban:

A lágyszárúak vikarizmusának ismert példája a fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.) öt faja, a hunyorok (Helleborus spp.) három faja stb.

Vertikális vikariálás[szerkesztés]

A vertikális vikariálás az a jelenség, amikor valamely taxont a tengerszint feletti magasság változásával egy másik, vele rokon taxon vált fel.

Példák a fajok vertikális földrajzi helyettesítésére (elöl az alacsonyabb, hátul a magasabb régiókban termő fajokkal):

Egymást helyettesítő alfajok (elöl az alacsonyabb, hátul a magasabb régiókban termők):

  • madárberkenye: (Sorbus aucuparia ssp. aucuparia)(Sorbus aucuparia ssp. glabrata)
  • molyhos nyír: (Betula pubescens ssp. pubescens)(Betula pubescens ssp. carpatica)
  • közönséges boróka (Juniperus communis ssp. communis)(Juniperus communis ssp. alpina)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]