Etnikai kisebbségek Kínában

Kína etnolingvisztikai térképe, 1983; forrás: CIA

Kína etnikailag a külső szemlélő számára nagyon homogén, hiszen a lakosság több mint 90%-a egy nemzetiséghez, a hanokhoz tartozik (etnikailag a huj kínaiak is hanok – csupán vallásuk különbözik) és a más nemzetiségű kisebbségek is hasonló antropológiai jellemzőket mutatnak. Hivatalosan a szócikkben is felsorolt nemzeti kisebbségeket ismeri el a kínai kormány. A hanok Kína történelme során kovácsolódtak egy nemzetté több törzsből. Kína hagyományosan a benne élő népek kulturális és politikai olvasztótégelye, a különböző nemzetiségek együttélése természetes.

A nemzetiségek, törzsek megítélése

A mai Kínában kisebbségben élő nemzetiségeket a történelem folyamán (még a 20. század első felében is) a többségi nemzet vadállatoknak tekintette. (1949 előtt a nem han nemzetiségűek egyik nevének kínai írott formájában 狄 szerepelt a vadállat [ma: kutya] jele is: 犭/ 犬.)^[forrás?]

A kínai nyelvben a nemzet mint modern fogalom aránylag későn jelent meg. Liang Csicsao (梁啟超, Liang Qichao), a modern gondolkodás egyik kínai előfutára két szó – a min (nép, népesség, népcsoport) és zu (klán, törzs, nemzetség) – összetételével új szót alkotott, a minzu-t (民族). E szó kínaiul nemzetet jelent.^[forrás?]

Jelenleg a nemzetet mint fogalmat kétféleképpen értelmezik Kínában. Tágabb értelemben jelenti a Kínában élő összes nemzetiséget. Ebben az esetben jelzőként a zhonghua szerepel előtte (中华 / 中華). Megjegyzendő, hogy 1949 előtt a zhonghua a han (汉/漢) nemzetnév szinonimája volt. Az akkori felfogás szerint nem is lehetett másként értelmezni, hiszen a hua (virág) szó a magasabbrendűséget jelentette.^[forrás?]

Etnikai csoportok

A legtöbb etnikai csoport eltérnek egymástól, de van néhány, ami nagyon hasonló a hanhoz. Például a legtöbb huj kínait szinte meg sem lehet különböztetni a han kínaitól, leszámítva, hogy ők az iszlám vallást gyakorolják.

Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket. A kínai kormány által együvé sorolt nemzetiségek némelyike több különböző csoportot is magában foglal. A miao kisebbség más-más csoportjai például a hmong-mien nyelvek, a tai-kadai nyelvek és a kínai nyelvek különböző dialektusait beszélik, és számos különböző szokást követnek.

Néhány, kisebb népességből álló etnikai csoportot egyszerűen összevonnak.

A Hosszú-szarv törzs, a miao népcsoport egy kisebb ága Kujcsou tartomány nyugati részében

Miközben a han kínaiak teszik ki Kína teljes populációjának nagy részét, a népesség eloszlása nagymértékben egyenlőtlen Kína nyugati részén, ugyanis ott a han kínaiak alkotják a kisebbséget.

Kína sok nemzeti kisebbségből álló természete az asszimiláció sok századának egy eredménye, bővítése és a területek modern megszilárdítása, amiket a Csing-dinasztia alatt belefoglaltak. Néhány csoport – mint például a tibetiek vagy a mongolok – neheztelnek a többségre. Más csoportok, mint a csuangák, a mandzsuk, a huj kínaiak és a koreaiak nagyon jól beilleszkedtek a nemzeti közösségbe.^[forrás?]

Az etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői

A 2010-es népszámlálás adatai szerint Kína 9 596 961 km² területén 1 339 724 852 ember élt, a 2013-as becslés 1 357 380 000. Az 1990-es, 2000-es és 2010-es népszámlálások adatai szerint a Kínában élő 56 nemzetiség létszáma a következő.

Nemzetiség neve					Lélekszám
magyar	angol/nemzetközi	kód	pinyin	egyszerűsített kínai	2010 (%)	2010	2000	1990
han	Han	HA	Hàn Zú	汉族	91,6474%	1,220,844,520	1,139,773,008	1,042,482,187
csuang	Zhuang	ZH	Zhuàng Zú	壮族	1,2700%	16,926,381	16,187,163	15,489,630
huj	Hui	HU	Huí Zú	回族	0,7943%	10,586,087	9,828,126	8,602,978
mandzsu	Manchu/Man	MA	Mǎn Zú	满族	0,7794%	10,387,958	10,708,464	9,821,180
ujgur	Uyghur	UG	Wéiwú'ěr Zú	维吾尔族	0,7555%	10,069,346	8,405,416	7,214,431
miao	Miao	MH	Miáo Zú	苗族	0,7072%	9,426,007	8,945,538	7,398,035
ji	Yi	YI	Yí Zú	彝族	0,6538%	8,714,393	7,765,858	6,572,173
tucsia	Tujia	TJ	Tǔjiā Zú	土家族	0,6268%	8,353,912	8,037,014	5,704,223
tibeti	Tibetan/Zang	ZA	Zàng Zú	藏族	0,4713%	6,282,187	5,422,954	4,593,330
mongol	Mongol	MG	Měnggǔ Zú	蒙古族	0,4488%	5,981,840	5,827,808	4,806,849
tung	Dong	DO	Dòng Zú	侗族	0,2161%	2,879,974	2,962,911	2,514,014
puji	Bouyei	BY	Bùyī Zú	布依族	0,2153%	2,870,034	2,973,217	2,545,059
jao	Yao	YA	Yáo Zú	瑶族	0,2098%	2,796,003	2,638,878	2,134,013
paj	Bai	BA	Bái Zú	白族	0,1451%	1,933,510	1,861,895	1,594,827
koreai	Korean/Chosen	CS	Cháoxiǎn Zú	朝鲜族	0,1374%	1,830,929	1,929,696	1,920,597
hani	Hani	HN	Hāní Zú	哈尼族	0,1246%	1,660,932	1,440,029	1,253,952
li	Li	LI	Lí Zú	黎族	0,1098%	1,463,064	1,248,022	1,110,900
kazak	Kazakh/Kazak	KZ	Hāsàkè Zú	哈萨克族	0,1097%	1,462,588	1,251,023	1,111,718
taj	Dai	DA	Dǎi Zú	傣族	0,0946%	1,261,311	1,159,231	1,025,128
sö	She	SH	Shē Zú	畲族	0,0532%	708,651	710,039	630,378
liszu	Lisu	LS	Lìsù Zú	傈僳族	0,0527%	702,839	635,101	574,856
tunghsziang	Dongxiang	DX	Dōngxiāng Zú	东乡族	0,0466%	621,500	513,826	373,872
kolao	Gelao	GL	Gēlǎo Zú	仡佬族	0,0413%	550,746	579,744	437,997
lahu	Lahu	LH	Lāhù Zú	拉祜族	0,0365%	485,966	453,765	411,476
va	Va	VA	Wǎ Zú	佤族	0,0322%	429,709	396,709	351,974
suj	Sui	SU	Shuǐ Zú	水族	0,0309%	411,847	407,000	345,993
nahszi	Nakhi/Naxi	NX	Nàxī Zú	纳西族	0,0245%	326,295	309,477	278,009
csiang	Qiang	QI	Qiāng Zú	羌族	0,0232%	309,576	306,476	198,252
tu	Tu	TU	Tǔ Zú	土族	0,0217%	289,565	241,593	191,624
mulaók	Mulao	ML	Mùlǎo Zú	仫佬族	0,0162%	216,257	207,464	159,328
hszipo (vagy sibo)	Xibe	XB	Xībó Zú	锡伯族	0,0143%	190,481	189,357	172,847
kirgiz	Kyrgyz/Kirgiz	KG	Kē'ěrkèzī Zú	柯尔克孜族	0,0140%	186,708	160,875	141,549
csingpo	Jingpo	JP	Jǐngpō Zú	景颇族	0,0111%	147,828	132,158	119,209
dahur/daur	Daur	DU	Dáwò'ěr Zú	达斡尔族	0,0099%	131,992	132,747	121,357
szalar	Salar	SL	Sālā Zú	撒拉族	0,0098%	130,607	104,521	87,697
pulangok	Blang	BL	Bùlǎng Zú	布朗族	0,0090%	119,639	91,891	82,280
maonan	Maonan	MN	Máonán Zú	毛南族	0,0076%	101,192	107,184	71,968
tadzsik	Tajik	TA	Tǎjíkè Zú	塔吉克族	0,0038%	51,069	41,056	33,538
pumi	Pumi	PM	Pǔmǐ Zú	普米族	0,0032%	42,861	33,628	29,657
acsang	Achang	AC	Āchāng Zú	阿昌族	0,0030%	39,555	33,954	27,708
nu	Nu	NU	Nù Zú	怒族	0,0028%	37,523	28,770	27,123
evenki	Ewenki	EW	Èwēnkè Zú	鄂温克族	0,0023%	30,875	30,545	26,315
csing	Gin	GI	Jīng Zú	京族	0,0021%	28,199	22,584	18,915
csinuo	Jino	JN	Jīnuò Zú	基诺族	0,0017%	23,143	20,899	18,021
palaung/töang	De'ang/Deang	DE	Dé'áng Zú	德昂族	0,0015%	20,556	17,935	15,462
paoán	Bonan	BO	Bǎo'ān Zú	保安族	0,0015%	20,074	16,505	12,212
orosz	Russian/Russ	RS	Éluósī Zú	俄罗斯族	0,0012%	15,393	15,631	13,504
jugur	Yugur	YG	Yùgù Zú	裕固族	0,0011%	14,378	13,747	12,297
üzbég	Uzbek	UZ	Wūzībiékè Zú	乌孜别克族	0,0008%	10,569	12,423	14,502
monpa	Monba	MB	Ménbā Zú	门巴族	0,0008%	10,561	8,928	7,475
orocsen	Oroqen	OR	Èlúnchūn Zú	鄂伦春族	0,0006%	8,659	8,216	6,965
tulung	Derung	DR	Dúlóng Zú	独龙族	0,0005%	6,930	7,431	5,816
nanáj/hocsö/gold	Hezhen	HZ	Hèzhé Zú	赫哲族	0,0004%	5,354	4,664	4,245
kaosan	Gaoshan	GS	Gāoshān Zú	高山族	0,0003%	4,009	4,488	2,909
lhopa	Lhoba	LB	Luòbā Zú	珞巴族	0,0003%	3,682	2,970	2,312
tatár	Tatar	TT	Tǎtǎ'ěr Zú	塔塔尔族	0,0003%	3,556	4,895	4,873
ismeretlen	Undistinguished	–	Wèi Shìbié Mínzú	未识别民族	0,0480%	640,101	734,438	749 341
honosított	Naturalized Citizen	–	Wàiguórén Jiārù Zhōngguójí	外国人加入中国籍	0,0001%	1,448	941	3,421

Nemzetiségi jog Kínában

Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket a helyi közigazgatásban, szerepelt benne az autonóm területek önkormányzata. 1982 után még nagyobb kedvezményeket kaptak: felmentést az "egy család – egy gyerek" politikai irányvonal alól, különleges tanulási lehetőségeket, nagyobb beleszólást helyi szinten az adók felhasználásába. Elfogadták ünnepeiket, vallási szokásaikat, hivatalos támogatást kapott kultúrájuk. Ennek az lett a következménye, hogy egyre többen vallották magukat valamelyik kisebbségi népcsoport tagjának, hogy igénybe vehessék a kedvezményeket.^[forrás?]

A most is érvényben levő 1982-es alkotmány előszava kimondja:^[forrás?]

„A Kínai Népköztársaság az ország valamennyi nemzetisége által közösen alkotott, soknemzetiségű egységes állam. Az országban élő minden nemzetiség teljesen egyenjogú. Az állam garantálja a nemzeti kisebbségek jogait és érdekeinek érvényesülését, megvédi és fejleszti a jogegyenlőség, egyetértés és kölcsönös segélynyújtás elvén nyugvó nemzetiségek közti kapcsolatokat. Szigorúan tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése vagy a nemzetiségek bármilyen módon történő elnyomása. A nemzeti kisebbségek igényei és sajátosságai szerint az állam segíti a kisebbségek lakta területek gazdasági és kulturális fejlődését. Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek területi autonómiát gyakorolnak, önkormányzati intézményeket létesítenek és gyakorolják önkormányzati jogukat. Az összes nemzeti kisebbségi autonóm terület a KNK elidegeníthetetlen részét képezi. Minden nemzetiség szabadon használhatja és fejlesztheti nyelvét és kultúráját, megtarthatja vagy átalakíthatja szokásait és hagyományait.”

Vallások, világnézetek nemzetiségek szerint

A Miatyánk klasszikus kínai nyelven, 1889

• kereszténység: liszu
• buddhizmus/taoizmus: baj, blang, thai, csinuo, csing, csingpo, mongol, mandzsu, nahszi (és moszuo), nu, tibeti és jugur („sárga ujgur”)
• keleti ortodox kereszténység: orosz, evenki
• iszlám: huj, ujgur, kazak, tunghsziang, kirgiz, szalar, tadzsik, üzbég, baoan és tatár
• sámánizmus/animizmus: csuang, daur, evenki és orocsen

Források

• Thomas Heberer: Ethnische Minderheiten
• Magid, Alvin: Handle with care: China's policy for multiculturalism and minority nationalities = Asian Perspective, 22. vol. Spring 1998. no. 1. 5-34. p.
• Vajda Gyula: Nemzet, nemzetiségek, nemzetiségi politika Kínában
• ↑ Kiszely: Kiszely István (1984). A Föld népei: Ázsia. Gondolat Kiadó. ISBN 963 280 813 4.

További információk

• http://epa.oszk.hu/00400/00462/00002/41.htm
• http://www.nyest.hu/hirek/kina-egy-nemzet-szamtalan-nyelv
• https://web.archive.org/web/20060719182133/http://www.c-c-c.org/chineseculture/minority/minority.html