Esox niger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Esox niger
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Linnaeus, 1758
Faj: E. niger
Tudományos név
Esox niger
Lesueur, 1818
Szinonimák
  • Esox reticulatus Lesueur, 1818
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Esox niger témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Esox niger témájú médiaállományokat és Esox niger témájú kategóriát.

Az Esox niger a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Esox niger előfordulási területe, az Amerikai Egyesült Államok keleti fele, főleg Florida déli része és a Mexikói-öböl északi környéke. A louisianai Sabine-tótól, egészen a Mississippi folyó Kentucky és Missouri államokbeli szakaszáig lelhető fel. Ezt a halat betelepítették a kanadai Új-Skócia tartományba, az Ontario- és az Erie-tavakba és néhány egyéb helyre is.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a csukafaj általában 41,9 centiméter hosszú, de akár 99 centiméterre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 4,3 kilogramm. 16 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján nincs tüske, viszont 17-21 sugár van, ugyanígy a farok alatti úszóján sincs tüske, de 11-13 sugár található. 49-54 csigolyája van. Teste karcsú, oldalra lapított. Nagy feje, hosszú, széles, lekerekített pofában végződik. Nagy szája a szem mögé nyúlik. Az állkapocscsont oldalsó fogai és az ekecsont (vomer) eléggé nagyok. Pofájának oldala és kopoltyúfedői pikkelyesek. Testének háti része zöldes vagy egyéb sötét árnyalatú aranyozott pikkelyekkel, oldalai világosabbak. A világosabb részeket sötét vonalak veszik körül. Szintén a háti részből, függőleges sávok futnak a testen. Farokúszójának töve márványozott, sötét pontozással. Az úszók vége szürkés. Pupillája sárga.

Életmódja[szerkesztés]

Az Esox niger mérsékelt övi, édesvízi halfaj, amely legfeljebb 6 méter mélyre merül le és nem vándorol. A 10-20 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. A tavak, mocsarak, elárasztott területek és lassú folyású folyók és patakok növényzetében rejtőzködik. Ha elég mély és hideg a víz, akkor nem muszáj neki a növényzet. A felnőtt hal, télen a mélyebb vizekbe húzódik vissza.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Tavasszal, miután elolvadott a jég, az ívásra készülő csukák az elárasztott területekre vonulnak, lerakni ikráikat. A fiatalok mozdulatlanul ülnek a mederben, vagy beássák magukat az iszapba. Az ivadék a növényzet védelmét keresi. Az ikrák szabadon lebegnek.

Felhasználása[szerkesztés]

Az Esox niger kedvelt hal, a sporthorgászok számára.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]