Ernst Heinrich Bruns

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Heinrich Bruns
Heinrich Bruns 1908 Anton Klamroth.png
Született 1848. szeptember 4.[1][2][3]
Berlin
Elhunyt 1919. szeptember 23. (71 évesen)[1][2][3]
Lipcse
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Humboldt Egyetem (Karl Weierstrass, Ernst Kummer, 1871)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Heinrich Bruns témájú médiaállományokat.

Ernst Heinrich Bruns (Berlin, 1848. szeptember 4.Lipcse, 1919. szeptember 23.) német matematikus, csillagász, aki hozzájárult az elméleti geodézia fejlődéséhez is.

Élete[szerkesztés]

Bruns 1866 és 1871 a berlini Humboldt Egyetemen matematikát, csillagászatot és fizikát tanult; kiemelkedő tanárai Ernst Eduard Kummer és Karl Weierstrass voltak. 1872 és 1873 között a pulkovói csillagvizsgálónál dolgozott. 1873-ban átkerült a dorpati (ma Tartu) csillagvizsgálóba, ahol 1876-ig maradt. Ebben az időszakban a helyi egyetem docense is volt.

1876-ban Bruns meghívást kapott a berlini egyetemre, mint a matematika rendkívüli professzora, 1882-ben pedig rendes professzorrá nevezték ki a csillagászati tanszéken, és egyúttal a lipcsei csillagvizsgáló igazgatója lett. Berlinben Bruns a porosz hadtudományi akadémián és a geodéziai intézetben is tevékenykedett.

Heinrich Bruns elsősorban a Föld alakjának elméleti kérdéseivel foglalkozott (egyik fő művének ez is a címe). Lényeges elemekkel járult hozzá a potenciálelmélethez és az egyensúlyi alakok kutatásához is. A csillagászati refrakciót illetően akkori tanársegédjével, Felix Hausdorffal együtt egy szokatlan tételt állítottak fel a levegő hőmérséklet vertikális gradiensére vonatkozóan, amely azonban a kellően pontos mérési eljárások hiányában a gyakorlati alkalmazásba nem került át.

Elméleteit a 20. századi geodézia - elsősorban Karl Ledersteger munkássága - tovább fejlesztette, beleértve többek között a Bruns-féle poliédert is. Ez a világot átfogó hálózatként kigondolt konstrukció a későbbi műholdas geodéziával kezdődött kísérleteken át a GPS-sel végezetül ténnyé vált.

Művei[szerkesztés]

  • Über die Perioden der elliptischen Integrale erster und zweiter Ordnung. (Dorpat 1875)
  • Die Figur der Erde. (Berlin 1878)
  • Über eine Aufgabe der Ausgleichsrechnung. Leipzig (1886)
  • Über die Integrale des Vielkörperproblems. Leipzig 1887)
  • Das Eikonal. Leipzig (1895)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Bruns című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Karl Ledersteger, Band V (J.E.K.) Astronomische und Physikalische Geodäsie, 871 p. (⇒ Themen der Erdfigur), Verlag J.B.Metzler, Stuttgart 1969.
  • Felix Hausdorff, Gesammelte Werke, Band V (Astronomie & Optik), (p. 135-399, 544-735), Springer-Verlag, Berlin 2006.

További információk[szerkesztés]