Erdei kuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei kuvik
Régi rajz a madárról
Régi rajz a madárról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Heteroglaux
Hume, 1873
Faj: H. blewitti
Tudományos név
Heteroglaux blewitti
Hume, 1873
Szinonimák
  • Athene blewitti (Hume, 1873)
Elterjedés
A jelenlegi elterjedése vörössel, míg a történelmi elterjedése (ami hamis adatokon alapul) szürkével jelölveA jelenlegi elterjedése vörössel, míg a történelmi elterjedése (ami hamis adatokon alapul) szürkével jelölve
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei kuvik témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei kuvik témájú kategóriát.

Az erdei kuvik (Heteroglaux blewitti) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.[1]

Nemének egyetlen faja.

Felfedezése, rendszerezése és neve[szerkesztés]

Ezt a kuvikfajt először 1873-ban írták le hivatalosan, de 1884-re úgy tűnt, hogy már ki is halt; aztán 1997-ben, 113 év után Pamela Cecile Rasmussen amerikai ornitológusnő újra felfedezte a fajt. Előtte mások is keresték ezt a baglyot, azonban ők Richard Meinertzhagen, angol ezredes és ornitológus hamisított írásaira alapozták a kutatást. Az első példányt F. R. Blewitt 1872 decemberében gyűjtötte be, a Kelet-Madhja Pradesben lévő Basna melletti Busnah-Phooljanból. Ő ezt a példányt elküldte Allan Octavian Hume brit ornitológusnak, aki 1873-ban leírta és megnevezte ezt a madárfajt. A faj tudományos nevét, a blewitti-t, begyűjtőjéről adta. Hume korábban az Athene bagolynembe sorolta, Athene blewitti név alatt, azonban újabban egyre többen elkülönítik, megalkotva neki a monotipikus Heteroglaux nemet.[2][3] Az újra felfedezésének kísérletei, korábban azért fulladtak kudarcba, mert Meinertzhagen ellopta a londoni Természettudományi Múzeumból (Natural History Museum) az erdei kuvikot és meghamisította annak papírjait.[4] 1997 novemberében, Rasmussen és a New Yorkban levő Amerikai Természettudományi Múzeum (American Museum of Natural History; AMNH) dolgozója, Ben King, 10 sikertelen napot töltöttek két kelet-indiai helységben, mígnem nyugatra terelődött a figyelmük. Itt King észrevett egy kisméretű, pettyezett, rövid farktollú baglyot, melynek nagyjából fehéren tollazott lábai és óriás karmai voltak. Rasmussen pedig megerősítette, hogy ez a példány tényleg a célfajhoz tartozik; ezek után pedig lefilmezte és lefényképezte a madarat.[5]

Előfordulása[szerkesztés]

India nyugati, középső és északi részén honos. Mindössze négy apró állománya ismert. Egy 2000-ben végzett kutatásban, melyben felvett erdei kuvik hangokat játszottak le, 14 különböző erdőben, csak 25 példányt sikerült észrevenni.[6][7][8]

Megjelenése[szerkesztés]

Faágon ülő példány

Viszonylag kis méretű faj. Testhossza 23 centiméteres; testfelépítése tömzsi. Fejének teteje majdnem petty nélküli, azonban szárnyain és farktollain számos sávozás látható. Háti része sötét szürkésbarna. Begyének felső része egységesen barna, míg lejjebb minta nélküli fehér. Szárnyainak belső felén sötét foltozás van. Pofalemeze világos; szemszíne pedig sárga színű.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A sűrű, lombhullató erdőket kedveli, főleg azokat, ahol a Tectona grandis, a Lagerstroemia parvifolia, a Boswellia serrata, a Lannea grandis és a Soymida febrifuga nevű fafajok nőnek.[6] Körülbelül 60%-ban gyíkokkal, 15%-ban rágcsálókkal és 2%-ban madarakkal táplálkozik; a maradék 23%-ot gerinctelenekkel és békákkal tölti ki. Főleg nappal tevékeny, de délelőtt 10 után ritkán repül.[9] Télen egy felső ágon napozik, hogy felmelegedjen.[10] Megfigyelték, hogy néha a hím kannibalizmushoz folyamodik, felfalva saját fiókáit.[11]

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszaka január-februárban van; ekkortájt sokat hallatják hangjukat.[6] A fészket 5-8 méteres magaságban, faodvakba rakja. A kotló tojónak a hím vadászik, a fiókákat a tojó eteti. A kirepülés 30-32 nap után következik be.[10]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A fajt hivatalosan 1873-ban írták le. Utoljára 1884-ben látták, így kihaltnak hitték. De 1997-ben, 113 évvel később újra felfedezték. A fajra veszélyeztető tényező az erdőirtás. 2015-ben a BirdLife International nemzetközi természetvédelmi szervezet becslése szerint, már csak kevesebb, mint 250 példány él ebből a bagolyfajból.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BirdLife International: {{{taxon}}}. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. ^ a b Rasmussen PC & NJ Collar (1998.). „Identification, distribution and status of the Forest Owlet Athene (Heteroglaux) blewitti.” (PDF). Forktail 14, 43–51. o.  
  3. Hume, A. O. (1873.). „Novelties.”. Stray Feathers 1, 464–483. o.  
  4. Rasmussen, Pamela C (May–June 2005). „On producing Birds of South Asia” (PDF). Indian Birds 1 (3), 50–56. o.  
  5. (1998.) „Rediscovery of an Indian enigma: the Forest Owlet”. Bulletin of the Oriental Bird Club 27.  
  6. ^ a b c Ishtiaq F & Rahmani AR (2000.). „Further information on the status and distribution of the Forest Owlet Athene blewitti in India.” (PDF). Forktail 16, 125–130. o.  
  7. Mehta, P; J. Kulkarni; D. Patil (2008.). „A survey of the Critically Endangered Forest Owlet Heteroglaux blewitti in Central India”. BirdingASIA 10, 77–87. o.  
  8. Prachi, M; J Kulkarni; D. Patil; P. Kolte; P Hatavkar. A Survey of Critically Endangered Forest Owlet (Heteroglaux blewitti) in Central India. Final Report.. Envirosearch (2007) 
  9. Rasmussen, PC & Ishtiaq, F. (1999.). „Vocalizations and Behaviour of Forest Spotted Owlet Athene blewitti.” (PDF). Forktail 15, 61–66. o.  
  10. ^ a b Farah Ishtiaq, Asad R. Rahmani & Pamela Rasmussen. Ecology and behaviour of the Forest Owlet (Athene blewitti) in Ecology and Conservation of Owls: Proceedings of the Owls 2000, Canberra, Australia (Editors Ian Newton, Rodney Kavanagh, Jerry Olsen, Iain Taylor). CSIRO Publishing (2002). ISBN 0-643-06794-9 
  11. Ishtiaq F & Rahmani AR (2000.). „Cronism in the Forest Owlet Athene (Heteroglaux) blewitti” (PDF). Forktail 16, 172–174. o.  
  12. BirdLife International (2015) Species factsheet: Heteroglaux blewitti. Downloaded from http://www.birdlife.org on 18/07/2015.

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  • Kasambe, R., Pande. S., Wadatkar, J. & Pawashe, A. (2004) Additional Records of the Forest Owlet Heteroglaux blewitti Hume, 1873 in Melghat Tiger Reserve, Maharashtra, Newsletter for Ornithologists 1(1-2):12-14.
  • Jathar, G. A. and A. R. Rahmani (2004). Ecological studies of the Forest Spotted Owlet Athene (Heteroglaux) blewitti. Final Report. Bombay Natural History Society, Mumbai, India.
  • Stray Feathers 1 p.468

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Forest owlet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.