Emberi jogok Ugandában
| Uganda politikája |
|---|
 |
| Közigazgatás |
| Jogrendszer |
| Külpolitika |
| Személyek |
Uganda sajnos problémákkal küszködik az emberi jogok terén. Ilyen nehézségek például a szennyvízelvezetés hiányossága, vagy a higiéniai körülmények biztosítása. Ennek ellenére a Relief Web (amely a legnagyobb humanitárius szervezet)[1] jelentős fejlődést mutatott ki az országban.
Egy vitatott választási kampány után Yoweri Museveni régi-új államfőt újraválasztották, a választást alaposan megvizsgálta az Amnesty International nevű szervezet, és hitelesnek tartotta a választás kimenetelét. Annak ellenére, hogy nem talált választási csalást, a szervezet aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság korlátozása miatt.
Konfliktusok északon[szerkesztés]
Mióta 1986 óta lázadások vannak Uganda északi területein a jelenlegi elnök, Yoweri Museveni ellen, tízezrek haltak meg és 2 millióan lettek földönfutóvá a konfliktusok miatt. Becslések szerint 67 000 gyermeket soroztak be az Úr Ellenállási Hadseregébe 1987-től számítva.
2006-ban az elnök aláírt egy megállapodást egy sikeres hadjárat következtében, amit az Ugandai Népi Védelmi Erő nyert meg, így megszűnt az erőszak. A konfliktus következtében csak tizedével nőtt a gazdaság, hátráltatta a fejlődést az érintett területeken és számos alkalommal megsértették az emberi jogokat. Hat évvel a fegyverszünet aláírása után sokan visszatértek otthonaikba. Ezt követően rehabilitációs és vidékfejlesztési program indult.[2] Azt is elismerte mind az ugandai kormány, mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy ez a munka folyamatban van, és hogy jelentős javulásokat kell elérni.[3]
A melegek üldözése[szerkesztés]
2009 októberében az Ugandai Parlament törvényjavaslatot terjesztett elő Homoszexualitás-ellenes Törvény 2009 (Anti-Homosexuality Bill 2009) névvel. E törvény értelmében a homoszexuálisok büntetése halál.[4] A törvényjavaslat az is előírta, hogy ha bármelyik állampolgár gyanítja egy másik állampolgárról, hogy ő meleg, akkor azt köteles bejelenteni a rendőrségen.[5] A törvény annyira radikális változásokat tartalmazott, hogy semmilyen nyilvános vitát nem lehet tartani a témával kapcsolatosan.[6]
A nemzetközi sajtó erősen ellenezte a törvény elfogadását, és aggódott a törvény elfogadása miatt. Még az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama is szégyenteljesnek nevezte a törvényt.[7]
2012 március 7.-én egy országgyűlési képviselő újra előterjesztette a törvényjavaslatot. Javaslatot hosszú viták követték. A törvény végül a kilencedik parlamenti ciklusban lett elfogadva, de az érintettek csak életfogytiglant kaptak.[8] Még ezt a törvényt is igen sokan bírálták. Az ugandai kormány egy nyilatkozatban válaszolt a bírálatokra. Az áll benne, hogy a törvényjavaslatot nem pártpolitika miatt hozták meg, hanem azért mert egy közéleti problémáról van szó. A törvényjavaslatot azonban még az elnöknek is el kellett fogadni, hogy a törvény életbe lépjen.[9]
2014 február 24.-én Yoweri Museveni elnök aláírta a sokat vitatott törvényt. A következő napon a bulvárlapok Piros Paprika (Red Pepper) néven közzétett egy listát, amelyen 200 homoszexuális ember neve olvasható.[10]
A törvény aláírása után a nyugati országok felfüggesztették az Ugandának küldött támogatásukat. Ilyen ország volt Svédország, az USA, vagy Hollandia. A Világbank pedig elhalasztotta az Ugandának szánt 90 millió dolláros kölcsönt, amellyel az ottani egészségügyet akarták fejleszteni.[11]
Politikai szabadságjogok[szerkesztés]
2005 áprilisában két ellenzéki parlamenti képviselőt (Ronald Reagan Okumu és Michael Nyeko Ocula) letartóztattak. A kormányzó Nemzeti Ellenállási Mozgalom úgy gondolta, hogy ők ketten és pártjuk, a Fórum a Demokratikus Változásért (FDC) nevű párt jelentik a legnagyobb veszélyt Yoweri Museveni 2006-os újraválasztásához.
A legjelentősebb kihívója Museveni elnöknek Kizza Besigye volt, aki három választáson is vereséget szenvedett. A legutóbbi veresége után, amely a 2011-es választások alkalmával történt, megkért minden FDC tagot, hogy a választást követő ülésen a tagok bojkottálják az eredményt, és ne foglalják el helyüket a parlamentben, de erre az FDC tagok nem voltak hajlandóak. Ezt követően Kizza Besigye lemondott. Besigye kiemelkedő személyiség, az elnök legerősebb ellenfele. Több incidensről megállapította, hogy megszegték a politikai szabadságjogokat. Például 2011-ben hazaárulás miatt letartóztattál, de a bíróság szabadon engedte, mert nem talált bűnre utaló jeleket.[12]
Rangsorolás[szerkesztés]
A táblázat a Freedom House által készített eredményeket mutatja be emberi jogok terén. (1 a legjobb, 7 a legrosszabb).[13][14]
| Év | Politikai jogok | Polgári jog | Státusz | Elnök |
| 1972 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin Dada |
| 1973 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1974 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1975 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1976 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1977 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1978 | 7 | 7 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1979 | 6 | 6 | Nem szabad | Idi Amin |
| 1980 | 4 | 4 | Nem szabad | Godfrey Binaisa |
| 1981 | 5 | 5 | Részben szabad | Milton Obote |
| 1982 | 5 | 5 | Részben szabad | Milton Obote |
| 1983 | 4 | 5 | Részben szabad | Milton Obote |
| 1984 | 4 | 5 | Részben szabad | Milton Obote |
| 1985 | 5 | 4 | Részben szabad | Milton Obote |
| 1986 | 5 | 4 | Részben szabad | Tito Okello |
| 1987 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1988 | 5 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1989 | 6 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1990 | 6 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1991 | 6 | 6 | Nem szabad | Yoweri Museveni |
| 1992 | 6 | 5 | Nem szabad | Yoweri Museveni |
| 1993 | 6 | 5 | Nem szabad | Yoweri Museveni |
| 1994 | 5 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1995 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1996 | 4 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1997 | 4 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1998 | 4 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 1999 | 5 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2000 | 6 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2001 | 6 | 5 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2002 | 6 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2003 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2004 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2005 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2006 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2007 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2008 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2009 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2010 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2011 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2012 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2013 | 5 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
| 2014 | 6 | 4 | Részben szabad | Yoweri Museveni |
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Archivált másolat. [2020. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ "Homosexuals face death penalty", 25 October 2009
- ↑ "Uganda Considers New Anti-Gay Law" Archiválva 2010. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, 25 October 2009
- ↑ "US slams Uganda's new anti-gay bill" Archiválva 2010. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 25 October 2009
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ [3]
- ↑ [4][halott link]
- ↑ http://www.economist.com/news/middle-east-and-africa/21597943-diplomatic-pressure-did-not-stop-absurd-law-deadly-intolerance
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
- ↑ Freedom House: Country ratings and status, FIW 1973-2012 (XLS), 2012. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)
- ↑ "Release Booklet", Freedom in the World 2014, Freedom House, 24 January 2014. Hozzáférés ideje: 5 February 2014.
