Első Magyar Gazdasági Gépgyár
| Első Magyar Gazdasági Gépgyár | |
 | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Cím | 1134 Budapest, Váci út 19. |
| Iparág | gépipar |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1881 |
| Bezárás | 1963 |
 vasúti kapcsolat nem épült ki az üzemhez | |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | üzleti vállalkozás |
| Térkép | |
 Első Magyar Gazdasági Gépgyár
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″47.521030°N 19.062270°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″47.521030°N 19.062270°E | |
| További képek | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Első Magyar Gazdasági Gépgyár témájú médiaállományokat. | |
Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) mezőgazdasági gépek, így cséplő- és szántógépeket, malomberendezéseket, öntvényeket és bordás hűtőtesteket gyártó budapesti vállalat volt a 19. század végén és a 20. század elején.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A társaságot 1881-ben[1] alapította Grossmann Gyula svájci gépgyáros társával (Grossmann-Rausenbach Gazdasági Gépgyár),[2] a társaság 1889-ben alakult részvénytársasággá.[1] Csakhamar nem csak Magyarországon, de külföldön is keresetté váltak termékei, jelentős exportot bonyolított le a Balkán és Oroszország felé.[1] A gépgyár első üzeme a Váci út 7. (a századfordulótól már 19.) szám alatt (részben a mai Lehel téri piac helyén)[3] épült fel, majd 1939-ben Albertfalván a Hunyadi János út és a Duna között egy másik telep is létesült.[4][5]
A Kereskedelmi Bank 1939-ben a Vadásztöltény- Gyutacs- és Fémárugyárba olvasztotta be, majd 1963-ban felszámolták, telepét a Csepel Híradástechnikai Gépgyár vette át.[1]
Híres dolgozói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt dolgozott diplomája megszerzése után Rázsó Imre gépészmérnök, későbbi műszaki egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.[6]
- Gépszerkesztőként dolgozott itt 1940-ig Szőke Béla gépészmérnök, technikatörténész.[6]
- Erney Károly az igazgatóság tagja volt a 20. század 20-as, 30-as éveiben.[7]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt.". Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 963 05 6409 2.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=és|coauthors=(súgó) - Fehér Péter, Hajdú Mária (1995). "EINSTEIN "MATEMATIKUSA" - MARCEL GROSSMANN". Fizikai Szemle (7): 221. Hozzáférés: 2010. július 28..
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|month=(súgó); Unknown parameter|quotes=ignored (súgó)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 Budapest lexikon
- ↑ https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/elso-magyar-gazdasagi-gepgyar-emag/3994
- ↑ "Mit nekünk Bohácek! - Váci út - Séta a magyar gyáripar főutcáján". Magyar Narancs. 2008. július 3. Hozzáférés: 2010. július 28..[halott link]
- ↑ Albertfalva iparának története - museum.hu[halott link]
- ↑ "Az Andor utcai iparvágány-hálózat". 2010. március 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 28..
- 1 2 História - Tudósnaptár
- ↑ Budapest Főváros Levéltára[halott link]
