Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egyetemi templom szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a Budapest, V. kerületében található templomról szól. Hasonló címmel lásd még: Kisboldogasszony-templom (egyértelműsítő lap).
Kisboldogasszony-templom
Egyetemi templom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
EgyházközségBudapest-Belváros – Nagyboldogasszony főplébánia
VédőszentKisboldogasszony
Pap(ok)Dr. Kuminetz Géza templomigazgató, de a Központi Papnevelő Intézet felszentelt áldozópapjai is látnak el lelkészi szolgálatot
DiakónusA Központi Papnevelő Intézet felszentelt diakónusai látják el a diakónusi szolgálatot
Építési adatok
Építése1715–1742[1]
Stílusbarokk
Elérhetőség
TelepülésBudapest V. kerülete
Hely1053 Budapest,
Papnövelde utca 5-7.[1]
Elhelyezkedése
Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom (Budapest)
Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom
Kisboldogasszony-templom
Egyetemi templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 03′ 29″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony-templom
Egyetemi templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kisboldogasszony-templom, közkeletű nevén egyetemi templom római katolikus templom Budapest belvárosában. A templom 1786-tól a pesti egyetem egykori Hittudományi Karához, majd az abból önállósuló Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik; előtte a pálosok központi temploma volt. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, így a templom liturgikus szolgálatait az intézet papnövendékei és elöljárói látják el. A templom kéttornyú, tornyai egyenként 56 méter magasak.

Története[szerkesztés]

Lásd még: Pálos rend

A templomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte. A pálosok 1686-ban, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre, és vásárolták meg az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715 és 1742 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el.[1]

A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom a pesti egyetem tulajdona lett.[1]

A templom szószékén állva esett össze 1927. április 1-jén Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. Emlékére minden év április 1-jén a székesfehérvári megyés püspök mutat be szentmisét. 1961-ben a templomot felújították.[2]

Az egyetemi templom felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat 1,5 milliárd forintot biztosított.[3] A felújítás 2019 májusában kezdődött, és a teljes külső megújulás mellett a fűtés és világítás korszerűsítésére, valamint egyes festmények restaurálására is sor kerül.[4]

Épület[szerkesztés]

Külső kép[szerkesztés]

A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között bal oldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.[1]

Berendezés[szerkesztés]

Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében – Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Lipót Antaltól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.[1][5]

Harangjai[szerkesztés]

4 harangja van:

1000 kg-os, 119 cm alsó átmérőjű, e1 hangú

Felirata: "PATRONA HUNGARIAE SEDES SAPIENTIAE STUDIO SAE JUVENTAE VITAM MORES DIRICE IN COELESTI PATRIA FILIUM TUUM MONSTRA. 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"

Másik oldalon: "PATRONA HUNGARIAE EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."

Kép: Szűz Mária a kis Jézussal a karján

550 kg-os, 100,5 cm alsó átmérőjű, g1 hangú

Felirata: "PATROCINIUM TUUM SANCTE JOSEPH CONFREGIT POTESATES CHRISTO PATRIAEQUE INIMICAS TUTELA TUA SUFFULTI EXSPECTAMUS MELIORA REGNI NOSTRI TEMPORA 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"

Másik oldalon: "SANCTUS JOSEPHUS EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."

Kép: Szent József

250 kg-os, 80 cm alsó átmérőjű, h1 hangú.

Felirata: "HAEREDITATE TUA GRATI FRUENTES ROGAMUS TE SANCTE PAULE PATRIARCHA EREMITARUM RESUSCITA IN NOBIS TUI ORDINIS INGENITUM PERFECTIONIS STUDIUM. 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"

Másik oldalon: "SANCTUS PAULUS EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."

Kép: Szent Pál

170 kg-os, 71 cm alsó átmérőjű, cisz2 hangú.

Felirata: "UT QUEANT LAXIS RESONARE FIBRIS MIRA GESTORUM FAMULI TUORUM SOLUE POLLUTI LABII REATUM SANCTE JOANNES 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"

Másik oldalon: "SANCTUS JOANNES EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."

Kép: Szent János

Mind a 4 harang a nyugati (jobb oldali) toronyban van elhelyezve, itt még egy kisebb harang (kb. 80 kg, fisz2 hangú) lakott, amelyet a második világháborúban hadi célokra elvittek. A másik torony üres, ebben pedig a templom legnagyobb harangja (kb. 1800 kg, cisz1 hangú) volt elhelyezve, mely szintén a világháború martalékává vált. Pótlása azóta sem történt meg.

Harangozási rend: Délben a nagyharang hallható. Este először a Szent József-harang szól úrangyalára, majd a Szent János-harang lélekharangként. Kisebb szentmisék kezdetekor hétköznap a három kisebb harang (Szent József, Szent Pál, Szent János) triója szól, míg a szombati esti, vasárnapi és ünnepi misék kezdetekor a négy harang együtt hallható.

A Magyar Rádióban felcsendülő első déli harangszót 1928. április 1-jén ebből a templomból közvetítették.[6]

Galéria[szerkesztés]

  • A Papnövelde utca felől
    A Papnövelde utca felől
  • Díszes főbejárat
    Díszes főbejárat
  • Ünnepi szentmise
    Ünnepi szentmise
  • Szentély
    Szentély
  • Orgona
    Orgona
  • Mennyezeti falkép
    Mennyezeti falkép
  • Mennyezeti falkép
    Mennyezeti falkép
  • Faragott díszítés a szentélyben
    Faragott díszítés a szentélyben
  • Mellékoltár, faragott dísz
    Mellékoltár, faragott dísz
  • Kerengő-udvar
    Kerengő-udvar
  • Könyvtár
    Könyvtár
  • Don Bosco dombormű részlete
    Don Bosco dombormű részlete
  • Díszes ajtó – refektórium
    Díszes ajtó – refektórium
  • Díszesen faragott ajtó – a templom főbejárata
    Díszesen faragott ajtó – a templom főbejárata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f Templomtörténet – Egyetemi Templom, Kisboldogasszony (magyar nyelven). Központi Papnevelő Intézet. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)[halott link]
  2. ↑ Műemlék - Az Egyetemi templom felújítása (magyar nyelven). MTVA Archívum, 2019. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  3. ↑ Németh Géza: Nagyon sok pénz kap az egyház a kormánytól (magyar nyelven). Napi.hu, 2017. november 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  4. ↑ (2019. nyár) „Megszépülő templomaink”. Esztergom-Budapest 17 (2), 10. o. [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)  
  5. ↑ Egyetemi Kisboldogasszony Templomigazgatóság – Történet Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  6. ↑ Mikor kezdődött hivatalosan a rádiózás Magyarországon?. mimicsoda.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2017. november 24.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisboldogasszony-templom_(Budapest_V._kerület)&oldid=26949475”