Dzsepcundamba Kutuktu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az első Dzsepcundamba Kutuktu, Zanabazar szobra

A Dzsepcundamba Kutuktu[1] (Kínai:哲布尊丹巴呼圖克圖, mongol: ᠵᠠᠪᠽᠠᠨᠳᠠᠮᠪᠠ ᠺᠦᠲᠠᠭᠲᠦ, cirill betűkkel mongolul: Жавзандамба хутагт, IPA: [tɕawtsaɴ tampa χʊʰtaxt]; tibeti: རྗེ་བཙུན་དམ་པ་ཧུ་ཐུག་ཐུ་; wylie: rje btsun dam pa hu thug tu, THL: Jétsün Dampa Hutuktu azaz magyarul hozzávetőlegesen: „Nagybecsű Szent Mongol Tanítómester”) a tibeti buddhizmus Gelugpa irányzatának spirituális vezetője Mongóliában.

Viseli a Bogdo gegen[2] címet is, s ezzel a legmagasabb rangú láma Mongóliában. (Mongolul: ᠪᠣᠭᠳᠠ ᠭᠡᠭᠡᠨ, cirill betűkkel mongolul: Богд гэгээн) Magyarországon is leginkább ezen a néven ismerik és emlegetik ezt a méltóságot.

Sokan tévesen a mongol dalai lámának mondják, holott valójában ez a tibeti buddhizmus harmadik legnagyobb méltósága a dalai láma és a pancsen láma után (a bogdo láma[3]).

Története[szerkesztés]

Az első Dzsepcundamba Kutuktu Zanabazar (1635-1723) volt, akit a tudós Taranatha, a tibeti buddhizmus dzsonang iskolája jeles képviselőjének reinkarnációjával (a tizenhatodikkal) azonosítottak. Zanabazar fia volt Tüsijetü kán Gombodordzs, aki Mongólia központi, halha mongolok által lakott részét uralta, és a halhák lelki vezetője lett.

1691. május 29-én Dolonnorban a Dzsepcundamba Kutuktu hódolatát fejezte ki Kang-hszi kínai császárnak.

A nyolcadik Dzsepcundamba Kutuktu, más néven Bogdo Kán

Mint Zanabazar, a második Dzsepcundamba Kutuktu is a legmagasabb rangú mongol nemességnek egyik képviselője volt, és közvetlen leszármazottja volt Dzsingisz kánnak. A Csingündzsav lázadás és a második Dzsepcundamba Kutuktu bukása után 1758-ban Csien-lung kínai császár elrendelte, hogy minden jövőbeli reinkarnációját Tibetben tibetiek között kell megtalálni.

Miután Észak-Mongólia kikiáltotta függetlenségét 1911-ben, a nyolcadik Dzsepcundamba Kutuktu (1869-1924) teokratikus uralkodó lett, az úgynevezett Bogdo Kán. Ő volt az államfő 1924-ben bekövetkezett haláláig.

A Mongol Népköztársaság kormánya, amely a teokrácia uralmát váltotta fel, 1924-ben kijelentette, hogy nincs további reinkarnáció.

Azonban Észak-Mongóliában megtalálták a Kutuktu reinkarnációját, és néhány magas rangú láma az elhunyt tárgyaival felkereste a gyermek anyját, Csendzsavot, és részletesen elmesélték neki a korábbi inkarnáció életét, valamint felkérték, hogy ismertesse meg a gyermek jelöltet az eljárással amin át kell mennie az azonosítás érdekében. Szembesülve azzal a lehetőséggel, hogy egy új Kutuktu Mongólián belül született, és még csak nem is egy külföldi Tibetből, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága 1925 júliusában úgy döntött, hogy a kérdést átengedi Lhászának, a 13. dalai lámának. A dalai láma döntése mindazonáltal új mongol jogszabályok tárgya lett az állam és egyház szétválasztásának jegyében. 1929 februárjában minden további Kutuktu beiktatását megtiltották.

A 9. Dzsepcundamba Kutuktut mint a megújított dzsonang vonal fejét a 14. dalai láma iktatta be. Ő Dzsampel Namdröl Csökji Gyelcen néven született 1932-ben, és 2012 elején hunyt el. Annak ellenére, hogy állításuk szerint a kínai kormány örökölte a végső döntés jogát az összes magas rangú láma kijelölésére Mongóliában és Tibetben, a 9. Dzsepcundamba reinkarnációja a független Mongólián belül történt és a kiválasztást a dalai láma erősítette meg. Ezzel Kína olyan dilemmával került szembe, amely veszélyezteti a külkapcsolatokat Mongóliával, ugyanis vagy kijelölik az új lámát, vagy feladhatják a vallási kérdések szabályozásának a jogát, a jogot a következő dalai láma kiválasztására és a jelenlegi pancsen láma választás kérdésében is.

A Dzsepcundamba Kutuktuk listája[szerkesztés]

Bogdo gegen (Mongol és szertartási tibeti nyelvű néven)

  • Az 1. Dzsepcundamba Kutuktu: 1635-1723, Lobszang Tenpe Gyelcen, Öndör Gegen Zanabazar (wylie: Blo bzang bstan pa'i rgyal mtshan)
  • A 2. Dzsepcundamba Kutuktu: 1724-1757, Lobszang Tenpe Drönme (wylie: Blo bzang bstan pa'i srgon me)
  • A 3. Dzsepcundamba Kutuktu: 1758-1773, Jese Tenpe Nyima (wylie: Ye shes bstan pa'i nyi ma)
  • A 4. Dzsepcundamba Kutuktu: 1775-1813, Lobszang Tubten Vangcsug Dzsigme Gyaco (wylie: Blo bzang thub bstan dbang phyug 'jigs med rgya mtsho)
  • Az 5. Dzsepcundamba Kutuktu: 1815-1841, Lobszang Cültrim Dzsigme Tenpe Gyelcen (wylie: Blo bzang tshul khrim 'jigs med pa'i rgyal mtshan)
  • A 6. Dzsepcundamba Kutuktu: 1843-1848, Lobszang Tenpe Gyelcen (wylie: Blo bzang bstan pa'i rgyal mtshan)
  • A 7. Dzsepcundamba Kutuktu: 1850-1868, Ngavang Csökji Vangcsug Trinle Gyaco (wylie: Ngag dbang chos kyi dbang phyug 'phrin las rgya mtsho)
  • A 8. Dzsepcundamba Kutuktu (és Bogdo Kán): 1870-1924. május 20., Ngavang Lobszang Csökji Nyima Tendzin Vangcsug (wylie: Ngag dbang blo bzang chos kyi nyi ma bstan 'dzin dbang phyug)
  • A 9. Dzsepcundamba Kutuktu: 1936-2012. március 1., Dzsampel Namdröl Csökji Gyelcen (wylie: 'jam dpal rnam grol chos kyi rgyal mtshan) 1932-ben született, a dalai láma ismerte fel. Tibetben élt 1959-ig, majd csak jóval később, 1992-ben indiai száműzetésben iktatták be, és csupán 2010-ben telepedhetett le Mongóliában. Ulánbátorban hunyt el 2012-ben.

A dalai láma mongóliai látogatása során 2016. november 23-án jelentette be, hogy meggyőződése szerint a 10. Dzsepcundamba Kutuktu újjászületett Mongóliában és azonosításának folyamata megkezdődött.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Hazai előforduló írásváltozatok: angol helyesírás hatására: Dzsebcundamba illetve Khutuktu, néha Kutugtu
  2. A kifejezés jelentése szó szerint magyarul: Felséges fényesség (Tótfalusi István), Szent Fény (Lőrincz L. László), Szürke Fény (?)
  3. A felszabadulás előtti magyar irodalomban - beleértve a XIX. századi irodalmat is - leggyakrabban ezen a néven emlegetik. Többnyire Bogdo-Lama formában.