Ugrás a tartalomhoz

Dorottya (keresztnév)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Dorottya[1] női név az ógörög Dorothea (Δωροθέα) magyar változata. Jelentése: Isten ajándéka. A név férfi változata a Doroteó.[2]

Képzett és rokon nevek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Dolli:[1] a Dorottya angol megfelelőinek önállósult beceneve.[3]
  • Dóra:[1] a Dorottya névnek több nyelvben is meglévő önállósult beceneve.[2]
  • Dorina:[1] a Dorottya névnek kicsinyítőképzővel önállósult beceneve.[2]
  • Dorinka:[1] a Dorina magyar becenevéből önállósult.[2]
  • Dorisz:[1] a Dorottya angol beceneveként tartják számon, de eredetileg görög mitológiai név, egy tengeri nimfa neve.[2]
  • Dorit:[1] a Dorottya angol becenevéből önállósult.[2]
  • Dorka:[1] a Dóra és a Dorottya magyar becenevéből újabban önállósult név.[2]
  • Dorotea:[1] a Dorottya latin változatából származik.[2]
  • Doroti:[1] a Dorottya angol változatából származik.[2]
  • Tea:[1] a Dorottya, Teodóra és Terézia önállósult beceneve a német nyelvben, de a Thea önálló jelentése a görög nyelvben istennő.[4]
  • Ditte:[1] a Dorottya és az Edit északnémet és dán önállósult beceneve.
  • Dotti:[1] a Doroti becéző alakváltozata.

Gyakorisága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dorottya gyakori név volt a 16–18. században, majd hosszú időre elvesztette a népszerűségét.[5] Ez valószínűleg Csokonai Dorottya című vígeposzának köszönhető, mivel abban a címszereplő vénkisasszonyt hívták Dorottyának. A név elavultságára utal, hogy ugyanebben a műben a többi vénkisasszony neve (Orsolya, Adelgunda, Márta, Rebeka, Magdaléna) abban a korban szintén elavult névnek számított, míg a fiatal lányok nevei (Laura, Amália, Belinda, Rózsi) divatos nevek voltak.[5] Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének egyik főhőse Dorothea grófnő, akinek a nevéről Jókai így ír: „Valóban hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette; ámde híhatnák a grófnőt akár Meduzának vagy Hekaténak, azért ő ezzel a névvel is bámulatra méltó szépség volna.”[5]

1967-ben 43-an kapták ezt a nevet, és a 80-as években sem volt sokszor használt, de az 1990-es években ismét gyakorivá vált. A 2000-es években a 41-62. leggyakoribb női név.[2][6][7]

A Dorina az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években az 5-17. leggyakoribb női név.[2][7] A Dolli, Dorisz, Dorka és Doroti nevek az 1990-es években igen ritkán fordultak elő, a 2000-es években a Dorka a 34-55. leggyakoribb női név, a Dolli, Dorisz és Doroti nem szerepel az első százban.[2][7] Az 1990-es években a Dorinka, Dorit és Tea szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[2][7]

Névnapok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorottya, Dolli, Dorit, Dorka, Dorotea, Doroti, Ditte: február 6.,[2] Dorina, Dorinka: február 6.,[2] szeptember 2.[2] Dorisz: április 28.[2] Ditte: szeptember 16. Tea, Thea augusztus 3., december 19.

A népi időjóslásban a február 6-ai Dorottya-nap jeles nap, mivel azt tartották, hogy Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja, azaz ha Dorottya napján fagy van, akkor Zsuzsanna napján olvadni fog.

Dorottya-napi hagyomány volt több helyen, hogy ezen a napon nem szabad az asszonyoknak dolgozni, mert ha például varrni kezdenek, akkor megfájdul az ujjuk.

Híres Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik, Teák, Ditték és Dottik

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldön

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik, Teák és Ditték

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga a Dorottya név ritkán fordul elő családnévként, inkább a belőle képzett rövid alakok: Dor, Dór, Dora, Dóra, Dorka, Durka, Dorko, Durkó, Dorkos, Doró.[5]

Az irodalomban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népnyelvben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • dórikancsó vagy dórikorsó: nagyméretű mázatlan vizeskorsó neve[5]
  • dórikályha vagy dorkó: sárból, vályogból, téglából rakott boglya alakú szobai kemence, amit a konyhából fűtenek[5]

Egyéb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Dorottya-játékok: a 15. században elterjedt szokás szerint kis közösségek (céhek, iskolások, bányászok) adták elő Dorottya legendáját, néhol házról házra járva. Sokfelé farsangoló elemekkel bővült ki.[5]
  • Dorottya-ház: Csokonai Dorottyájáról elnevezett ház Kaposváron.
  • Dolly bárány, az első klónozott emlős
  • Dolly Roll: magyar popzenekar
  • Dorotea község: település Svédországban

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Ladó-Bíró, 162. old.
  3. ↑ Ladó-Bíró, 161. old.
  4. ↑ Ladó-Bíró, 242. old.
  5. 1 2 3 4 5 6 7 Fercsik-Raátz, 101. old.
  6. ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. 1 2 3 4 Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala[halott link]

Források

  • Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
  • "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
  • "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
  • "Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dorottya_(keresztnév)&oldid=29251234”