Dimitrije Davidović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dimitrije Davidović
(Димитрије Давидовић)
Dimitrije Davidović.jpg
Született 1789. október 12.
Zimony
Elhunyt 1838. március 25. (48 évesen)
Szendrő
Állampolgársága Szerb Fejedelemség
Nemzetisége szerb
Foglalkozása fejedelmi titkár, újságszerkesztő
Tisztség Minister of Internal Affairs
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Dimitrije Davidović aláírása
Dimitrije Davidović aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dimitrije Davidović témájú médiaállományokat.

Dimitrije Davidović vagy magyarosan Davidovics Demeter (Zimony, 1789. október 12.Szendrő, 1838. március 25.) a szerb fejedelem első titkára.

Élete[szerkesztés]

Tanult a karlócai gimnáziumban; azután bölcselet- és orvostanhallgató volt a pesti egyetemen 18081812-ig. Később Bécsbe ment, ahol minden idejét a szerb nemzeti irodalomnak szentelte és több évig kiadta a szerb hírlapot 18131816-ig Dimitrije Frušić-csal, azután 1817-ig maga egyedül; egyúttal a saját munkái és másokéinak kiadását eszközölte. Hogy saját szerb nyomdát állíthasson föl, a könyvnyomtatást is megtanulta. Miután vállalatai gazdászatilag nem a legjobban sikerültek, 1823-ban elhagyta Bécset és Szerbiába ment, ahol Kragujevacon egy irodában nyert alkalmazást. 1826-tól Obrenovics Mikos szerb fejedelemnek első titkára volt és különösen a külföldi ügyekkel foglalkozott. Az ország és a fejedelem érdekében többször utazott Konstantinápolyba. Beszélt szerbül, oroszul, németül, franciául és latinul. Ő alapította Szerbiában 1832-ben az első nyomdát Kragujevacon, a fejedelem akkori székhelyén és 1834-ben jelent meg ott az első hírlap, a Srpske novine, Davidović szerkesztésében, ez egyszersmind hivatalos közlöny is volt. 1835-ben a fejedelmi székhely Belgrád lett és a nyomda is oda költözött át, a hírlap is ott jelent meg azután.

Munkái[szerkesztés]

  • Nastawlenije k blagonrawiju. Buda, 1812. (Buzdítás az erkölcsösségre, Eisenmann munkájának fordítása.)
  • Zabavnik. Buda, 1818–21. (Almanach, melynek 1815–17. évfolyamai Bécsben jelentek meg.)

Munkáit, melyeket Schafarik fölsorol, szerb nyelven írta és a fenti kettő kivételével külföldön jelentek meg.

Források[szerkesztés]