David Lagercrantz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David Lagercrantz
2012-ben
2012-ben
Élete
Születési névDavid Gunnar Fransiscus Lagercrantz
Született1962. szeptember 4. (61 éves)
Solna(wd), Svédország
NemzetiségSvéd svéd
SzüleiMartina Ruin
Olof Lagercrantz
HázastársaAnne Lagercrantz
Jellemző műfaj(ok)
David Lagercrantz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz David Lagercrantz témájú médiaállományokat.

David Lagercrantz (Solna község, 1962. szeptember 4. –) svéd újságíró és író, televíziós műsorvezető[1] és forgatókönyvíró.[2]

Életrajza[szerkesztés]

David Lagercrantz a legfiatalabb az öt testvér közül. Apja Olof Lagercrantz(wd)[3] (1911–2002) író és főszerkesztő volt, akinek a szülei Carl Lagercrantz(wd) bankár és Agnes Hamilton grófnő voltak; utóbbi Erik Gustaf Geijer(wd)[4] költő és történész dédunokája volt. Édesanyja, a finn-svéd Martina Ruin(wd) (1921–2019) Hans Ruin(wd)[5] filozófus és író lánya volt. Marika Lagercrantz(wd)[6] színésznő David nővére.

David Lagercrantz interjúiban beszélt arról, hogy fél a kudarctól egy intellektuálisan kiemelkedő családban, a korai depressziótól és az apjával fennálló feszült kapcsolatáról.[7] A stockholmi középiskola elvégzése után filozófiát és vallástörténetet tanult, majd újságírói diplomát szerzett a Göteborgi Egyetemen. Egy sajátos álláshirdetés csábítására a Sundsvalls Tidning(wd) helyi újságnál bűnügyi riporterként dolgozott, majd az Expressen(wd) esti lapnál dolgozott, ahol a korabeli főbb bűnügyekkel foglalkozott, amelyek közül az egyiket késõbb leírta Änglarna i Åmsele címû könyvében. Bár a bűnügyi riporterként eltöltött ideje sok szempontból meghatározó volt, végül elege lett, és szabadúszó újságírásba kezdett.[8]

1996-ban írt egy darabot Göran Kropp(wd)[9] kalandorról, aki alig néhány nappal a Mount Everesten történt katasztrófa után, amelyben nyolc ember meghalt, serpa és oxigén nélkül ért fel a csúcsra. A darabból Lagercrantz első könyve, a Göran Kropp 8000 Plus (1997) lett. 2000-ben kiadta Håkan Lans(wd)[10] feltaláló életrajzát Ett svenskt geni (A svéd zseni) címmel, amelyet később Patent 986. címmel dokumentumfilmként adaptáltak.[11] Lagercrantz irodalmi áttörését a Syndafall i Wilmslow (Bukás Wilmslow-ban(wd)) című 2009-es regény jelentette, amely Alan Turing angol matematikusról és kriptoanalitikusról szól. Első könyveiben közös volt a briliáns különcök témája, akik ellentétesek kortársaikkal.

I Am Zlatan Ibrahimović (2011)[szerkesztés]

Zlatan Ibrahimović

2011 novemberében jelent meg David Lagercrantz legkelendőbb sportéletrajza, a Jag är Zlatan Ibrahimović. A svéd nyelvű kiadás több mint 500 000 példányban kelt el hat hét alatt, ezzel minden idők leggyorsabban eladott könyvévé vált Svédországban.[12] Ezt az életrajzot ma több mint 30 nyelvre fordították le.[13][14] Az I Am Zlatan Ibrahimovic nagy figyelmet kapott, mivel ez hozzájárult a fiúk és fiatal férfiak körében megnövekedett érdeklődésű olvasóközönséghez.[15] 2012-ben az August-díjra, 2013-ban pedig az év William Hill sportkönyve(wd)[16] címre jelölték.[17][18] Simon Kuper(wd) a Financial Timesban az életrajzot „az utóbbi évek legjobb futballista önéletrajzának” nevezte.[19]

A könyv filmadaptációját (Jag är Zlatan)[20] 2022 márciusában mutatták be Svédországban, és abban az évben a svéd mozik első számú svéd filmje lett.[21] David Lagercrantz írta a forgatókönyvet Jakob Beckmannel együtt. Az I Am Zlatan című filmet a 2023-as Svéd Filmdíjátadó közönségdíjára jelölték.[22] A 2023-as Svéd Filmdíjátadón a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyv, a legjobb színész és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriákban is jelölték.

Millennium sorozat[szerkesztés]

2013-ban bejelentették, hogy David Lagercrantz negyedik részt ír Stieg Larsson Millennium sorozatában(wd). A bejelentés jelentős figyelmet kapott, pozitívat és negatívat egyaránt. Stieg Larsson partnere például bírálta a projektet.[23] 2015 augusztusában a The Girl in the Spider’s Web (Det som inte dödar oss; Ami nem öl meg) egyidejűleg 27 országban jelent meg.[24] Nemzetközi eladási rekordokat döntött meg, és a bestseller-listák élére került szerte a világon, beleértve a New York Times bestsellerlistáját.[25][26] A vélemények általában pozitívak voltak.[27][28] A szintén Lagercrantz által írt két Millennium rész mellett a The Girl in the Spider’s Web több mint 50 országban jelent meg, és a svéd irodalom máig egyik legnagyobb nemzetközi kereskedelmi sikere.

2015-ben Lagercrantz naplót adott ki Det som inte dödar oss című munkájáról, 2016-ban pedig a svéd közszolgálati televíziós dokumentumfilmet adott ki ugyanebben a témában.

A The Girl in the Spider’s Web-et a Sony Pictures adaptálta, a Millennium sorozat első könyvét, amely eredetileg angol nyelven jelent meg. A The Girl in the Spider’s Web című film premierje 2018-ban volt.[29] A filmet Fede Álvarez rendezte, aki Steven Knighttal és Jay Basuval(wd) együtt a forgatókönyvet is írta. A Koronából ismert Claire Foy Lisbeth Salandert(wd), míg Sverrir Guðnason(wd) Mikael Blomkvistet(wd) alakította.

A Millennium sorozat ötödik része, a The Girl Who Takes an Eye for an Eye, 2017-ben jelent meg. A vélemények többnyire kedvezőek voltak, és a könyv a New York Times bestsellerévé vált.[30][31] Lagercrantz hatodik, egyben utolsó része, a The Girl Who Lived Twice 2019-ben jelent meg. Abban az évben ez volt a legkelendőbb könyv nyomtatott és hangos formában Svédországban.[32]

A Rekke-Vargas sorozat[szerkesztés]

Az Obscuritas az első az öt részesre tervezett krimi-sorozatában Hans Rekke professzorról, a kihallgatási technika nemzetközi szakértőjéről és Micaela Vargasról, egy fiatal husbyi(wd) utcai zsaruról. Az Obscuritas 2021-ben jelent meg, és az irodalomkritikusok jól fogadták.[33] A Rekke-Vargas sorozat fordítási jogait több mint 30 országba értékesítették.

A Memoria (2023) Lagercrantz Hans Rekke professzorról és Micaela Vargas rendőrőrsről szóló új krimisorozatának második része.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa 2004 óta Anne Lagercrantz(wd) (született: Bergman, 1973). Két gyermekük van.

Társadalmi szerepvállalás[szerkesztés]

Lagercrantz a svéd PEN igazgatótanácsának tagja, amely az elnyomott és bebörtönzött írókért kampányol és támogatja szerte a világon.[34] Lagercrantz a gyermek- és ifjúsági irodalom és az olvasási szokások szószólója is.[35] Aktívan részt vesz a Läsrörelsenben, amelynek 2018-ban tiszteletbeli tagjává választották, olyan szerzők mellett, mint Astrid Lindgren és Lennart Hellsing(wd)[36].[37]

Lagercrantz Jessica Bab(wd) mellett vezeti a Brave New World Agency irodalmi ügynökséget. Az ügynökség többek között Lena Andersson(wd) svéd írónőt képviseli.

A Lagercrantz jelentős adományokat adományozott olyan szervezeteknek, mint a Läsrörelsen (amely a gyermekek és fiatalok olvasását népszerűsíti),[38] a Grävfonden (újságírók oknyomozó riportok képzését végző alapítvány)[39] és a svéd PEN.

Lagercrantz számos televíziós és rádióműsor házigazdájaként szerepelt Svédországban. Sokat dicsért beszédet mondott a svéd parlament 2022-es világi megnyitó ünnepségén.[40]

Díjai[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  1. Obscuritas (2021)
  2. Memoria (2023)

Magyarul megjelent[szerkesztés]

  • Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimović (Jag är Zlatan Ibrahimović) – Könyvmolyképző, Szeged, 2012 · ISBN 9789632455822 · fordította: Szöllősi Adrienne
  • Ami nem öl meg (Det som inte dödar oss; Millennium 4.) – Animus, Budapest, 2015 · ISBN 9789633243336 · fordította: Erdődy Andrea
  • Mint az árnyék (Mannen som sökte sin skugga; Millennium 5.) – Animus, Budapest, 2017 · ISBN 9789633245347 · fordította: Erdődy Andrea
  • A lány, aki kétszer élt (Hon som måste dö; Millennium 6.) – Animus, Budapest, 2019 · ISBN 9789633242995 · fordította: Szöllősi Adrienne
  • Obscuritas (Rekke & Vargas 1.) – Alexandra, Pécs, 2022 · ISBN 978-963-582-319-2 · fordította: Haris Ildikó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Här spelar David Lagercrantz in mordserien Skrik från förr i Venjan
  2. ↑ David Lagercrantz IMDB
  3. ↑ Olof Gustaf Hugo Lagercrantz (1911. március 10. – 2002. július 23.) svéd író, kritikus, irodalomtudós és publicista (a Dagens Nyheter(wd) főszerkesztője 1960–1975).
  4. ↑ Erik Gustaf Geijer (1783. január 12. – 1847. április 23.) svéd író, történész, költő, filozófus és zeneszerző.
  5. ↑ Hans Waldemar Ruin (1891. június 18. – 1980. november 3.) finn filozófus és svéd-finn író.
  6. ↑ Marika Karin Louise Lagercrantz (1954. július 12. –) svéd színésznő.
  7. ↑ David Lagercrantz Sommar i P1 2016
  8. ↑ "Det tapetserades med våld"
  9. ↑ Lars Olof Göran Kropp (1966. december 11. – 2002. szeptember 30.) svéd kalandor és hegymászó volt, az első skandináv, aki oxigén nélkül mászta meg a Mount Everestet.
  10. ↑ Anders Håkan Lans (Enskede, 1947. november 2. –) svéd feltaláló.
  11. ↑ Patent 986.
  12. ↑ Tragedin i Norge fick Zlatan att berätta allt. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  13. ↑ Zlatans boksuccé fortsätter: "Såld till över 20 länder". (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  14. ↑ Zlatan Ibrahimovics självbiografi nobbades i London. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  15. ↑ „"Zlatan får folk att rusa till biblioteket" - DN.SE”, Dagens Nyheter , 2014. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) (sv-SE nyelvű) 
  16. ↑ A William Hill Sports Book of the Year egy éves brit sportirodalmi díj, amelyet a William Hill bukméker szponzorál.
  17. ↑ Augustpriset genom åren | Augustpriset. www.augustpriset.se . [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  18. ↑ Ibrahimović shortlisted for William Hill | The Bookseller. www.thebookseller.com . (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  19. ↑ Kuper, Simon. „Philip Roth and Zlatan Ibrahimović”, Financial Times , 2013. március 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  20. ↑ Nevem Zlatan (film)
  21. ↑ Ytterligare svagt år för svensk biofilm – bara Zlatan lockade
  22. ↑ a b Nominerade Guldbaggegalan A. www.guldbaggen.se/
  23. ↑ Lagercrantz skriver "Millennium"-bok. Svenska Dagbladet
  24. ↑ „Så blir nya Millenniumromanen - DN.SE”, Dagens Nyheter , 2015. január 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.) (sv-SE nyelvű) 
  25. ↑ Millennium sätter rekord, 2015. szeptember 2. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
  26. ↑ Ivarsson, Torbjörn (2015. szeptember 12.). „Lagercrantz Millennium listetta världen över”. Dagens Nyheter.  
  27. ↑ Kakutani, Michiko. „Review: 'The Girl in the Spider's Web' Brings Back Stieg Larsson's Detective Duo”, The New York Times , 2015. augusztus 26. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.) 
  28. ↑ Flood, Alison. „The Girl in the Spider's Web by David Lagercrantz review – Lisbeth lives…”, The Guardian , 2015. október 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.) (brit angol nyelvű) 
  29. ↑ Ami nem öl meg (film)
  30. ↑ lisbeth-salander-is-back-in-the-girl-who-takes-an-eye-for-an-eye. www.washingtonpost.com
  31. ↑ New York Times Best Seller List. New York Times
  32. ↑ David Lagercrantz och Lars Kepler dominerar decenniets mest lyssnade ljudböcker hos Storytel. Boktugg
  33. ↑ David Lagercrantz tar väl hand om sina romangestalter. Dagens Nyheter
  34. ↑ SVENSKA PEN. SVENSKA PEN
  35. ↑ Miljonsatsning bakom nytt läsprojekt. Skolvärlden
  36. ↑ Paul Lennart Hellsing (1919. június 5. – 2015. november 25.) svéd író és műfordító.
  37. ↑ David Lagercrantz blir hedersmedlem i Läsrörelsen. www.mynewsdesk.com
  38. ↑ Millenniummiljoner går till läsfrämjande. Dagens nyheter
  39. ↑ David Lagercrantz donerar halv miljon till grävande journalister. Dagens nyheter
  40. ↑ David Lagercrantz: Eftervärlden kommer att vilja veta vad vi gjorde. Dagens nyheter
  41. ↑ Augustpriset genom åren | Augustpriset. www.augustpriset.se . [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  42. ↑ Ibrahimović shortlisted for William Hill | The Bookseller. www.thebookseller.com . (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  43. ↑ These Are the Three Best Detective Novels of 2015, 2015. december 27. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  44. ↑ Lagercrantz shortlisted for 2016 Petrona Award | The Bookseller. www.thebookseller.com . (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  45. ↑ Nikita Bergenström (korábban Juha Veikko Valjakkala, Aslak Valdemar Ahonen és Nikita Joakim Fouganthine; 1965. június 13. – 2023. február 27.) egy finn gyilkos, akit egy család három tagjának meggyilkolásáért ítéltek el az észak-svéd Åmsele(wd) közösségben.
  46. ↑ Lahtonen, Mika: Juha Valjakkalan erikoishaastattelu. Alibi, 2002. július 1. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
  47. ↑ The Girl who takes An Eye for An Eye, Knopf
  48. ↑ https://www.booktopia.com.au/the-girl-who-lived-twice-david-lagercrantz/prod9780857056375.html The Girl Who Lived Twice
  49. ↑ Dark Music

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a David Lagercrantz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=David_Lagercrantz&oldid=26801142”