Dámgazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Dámgazella
Mhorr-gazella (Nanger dama mhorr)
Mhorr-gazella (Nanger dama mhorr)
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Gazellák (Antilopini)
Nem: Nanger
Lataste, 1885
Faj: N. dama
Tudományos név
Nanger dama
(Pallas, 1766)
Szinonimák
  • Gazella dama Pallas, 1766
  • Antilope mhorr Bennett, 1833
  • Antilope dama Pallas, 1766
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dámgazella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dámgazella témájú médiaállományokat és Dámgazella témájú kategóriát.

A dámgazella (Nanger dama, korábban Gazella dama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A Szahara középső részén, Algéria, Csád, Niger félsivatagos területein honos. Kedveli a sziklás, köves talajú síkságokat, valamint a tág, füves területeket. Kerüli azonban a hegyvidéki, homokdűnés régiókat.

Alfajai[szerkesztés]

  • Nanger dama dama (Pallas, 1766)
  • Mhorr-gazella (Nanger dama mhorr) (Bennett, 1833)
  • Nanger dama ruficollis (C. H. Smith, 1827)

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 95–165 centiméter, marmagassága 90–120 centiméter; a hím tömege 40–75 kilogramm, a nőstény 35–40 kilogramm. A legnagyobb termetű gazellafaj, s az egyik legimpozánsabb. Az alfajoktól függően különböző nagyságú a vörösesbarna sáv, melyik végighúzódik az egyed fején, nyakán keresztül a háta közepéig (a ruficollis alfajnál van a legkisebb felületen rozsdabarna szőrzet fehér alapon); a Mhorr-gazellánál a hátsó és a mellső végtagokig. A faj jellegzetes, élénk színei az egyedek fejlődésével jelennek meg, az újszülöttek kávébarnák. A gazellák szeme mentén fekete sáv húzódik, fehér alapon. Mindkét nemnek van szarva, melynek hossza 25–35 centiméter, a hímeké hosszabb.

Életmódja[szerkesztés]

Mivel száraz régiókban élő fajról van szó, a szükséges vízmennyiség többségéhez megfelelő növények fogyasztásával jut. Akácia és más cserjék, bokrok hajtásaival táplálkozik. Egy csapatot 10–20 példány alkothat. Időszaki vándorlásuk az évszakoktól – ezzel együtt a táplálékmennyiségtől – függően zajlik. Észak, tehát a Szahara felé esős évszakban vándorolnak; s a száraz időszakban térnek vissza a Száhil övbe. Természetes ellensége a gepárd és a hiénakutya.

Szaporodása[szerkesztés]

A felnőtt hímek csak párzási időszakban „tartanak” védendő területet, territóriumot. A nőstény általában 6–7 hónapig vemhes, ami után egy borjat hoz világra. Ezt követően a kicsinyeket legfeljebb 9 hónapig neveli az anyjuk. A hímek 18–24 hónap, a nőstények 9–12 hónap múltán válnak ivarilag éretté. Általában 12 évig élhetnek.

Védettsége[szerkesztés]

A fajt a kihalás veszélye fenyegeti a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Lista szerint, illetve a Washingtoni egyezmény (CITES) I. függelékében, továbbá a Vándorló Fajok Konvenciója (CMS)[2] I. függelékében és a CMS száhel–szaharai antilopok megmentéséért kidolgozott cselekvési tervében is szerepel.

Megritkulásának fő oka a túlzott mértékű vadászat, valamint a haszonállatokkal való túllegeltetés következtében az élőhelyek elvesztése. Az állatkertek, szafariparkok jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy olyan életképes populációkat hozzanak létre, amelyeket visszatelepíthetnek a Szahara övezetébe. Kezdetben Almería térségében, Spanyolországban tartották megmentett csapataikat. Idővel több más amerikai és európai állatkertbe is kerültek.

Egyéb[szerkesztés]

A faj törzskönyvét (EEP) Almeriában vezetik. Magyarországon csak a Fővárosi Állat- és Növénykert tartja e faj Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr) alfajának egy kis csoportját 2008 tavasza óta. Itt 2009 április 6-án, és 21-én világra jöttek az első újszülöttek is.[3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]