Johann Nepomuk Czermak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Czermak Nepomuk János szócikkből átirányítva)
Johann Nepomuk Czermak
Czermak.jpg
Született 1828. június 17.
Prága
Elhunyt 1872. szeptember 16. (44 évesen)
Lipcse
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása orvos,
fiziológus,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Nepomuk Czermak témájú médiaállományokat.

Johann Nepomuk Czermak (alias Jan Nepomuk Čermák, Czermák N. János) (Prága, 1828. június 17.Lipcse, 1872. szeptember 16.) cseh származású orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.

Élete[szerkesztés]

Cseh származású volt, apja keresett gyakorló orvos volt. A szülői házban gondos német irányultságú nevelésben részesült. Csehországot ifjú korában elhagyva mint orvosnövendék a bécsi egyetemen töltött egy év után tanulmányait Boroszlóban, majd Würzburgban folytatta. Tanulmányai során Kölliker és Purkině mellett részint szövettani, részint élettani témákkal foglalkozott. Orvosdoktori oklevelét a würzburgi egyetemen 1850-ben szerezte meg. 1851-ben Purkině, aki ekkor Prágában az élettant tanította, meghívta maga mellé tanszéki segédül. 1855-ben Grazban az élettan és az összehasonlító bonctan tanára, majd 1856-ban a krakkói egyetem élettan tanára lett. 1857–1858 telén szabadságon volt Bécsben, ahol Brücke és Ludwig élettani intézeteiben működött, itt kezdte meg a gége élettanára vonatkozó nagy jelentőségű vizsgálatait. 1858-ban kinevezték a pesti egyetemen, a Schordan nyugdíjaztatása folytan megüresedett élettani tanszékre; tanszékét június 22-én foglalta el. A budapesti királyi orvosegyletben, melynek rendes tagja lett, több előadást tartott különböző élettani kérdésekről és vizsgálati módszerekről. Az alkotmányos mozgalom és az egyetemi tanácsnak a magyar nyelv érdekében ő felségéhez tett fölterjesztése, úgyszintén Dessewffy Emil grófnak a sárospataki háromszázados ünnepélyen mondott beszéde mély hatást gyakoroltak rá. Látta azt, hogy az a rendszer, amelynek uralma alatt egyetemi tanár lett, gyűlölt és mindinkább fokozódó ellenszenvvel találkozik; ezért 1860 júliusában tanári állásáról leköszönt és Prágába költözött, ahol később élettani intézetet létesített. Miután nem sikerült elérnie, hogy az általa épített intézetet az egyetem átvegye, elfogadta a meghívást a jénai egyetem élettani tanszékére, ahol 1865-től 1869-ig tartózkodott, majd november 13-án lipcsében tiszteleti tanár lett. Itt saját költségén szintén élettani laboratóriumot rendezett be, mely a város egyik nevezetessége volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1868. március 18-án választotta külföldi levelező tagjai sorába. Czermak Prágában még tanszéki segéd korában nősült, feleségül véve Laemel gazdag bankár leányát.

„Újjászervezte a pesti élettani intézetet, kémiai és mikroszkópos vizsgálatok végzésével megalapozta a korszerű élettani kutatások módszertanát. 1858-ban Pesten fedezte fel a gégetükrözés elvét, és mutatta be találmányát, a gégetükröt.”[1]

Munkái[szerkesztés]

  • Zur Orientirung im Gesammtgebiete der Zoologie. Leipzig, 1855
  • Kleine Mittheilungen aus dem k. k. physiologischen Institute in Pest. erste, zweite und dritte Reihe, Wien, 1859–60
  • Der Kehlkopfspiegel und seine Verwerthung für Physiologie und Medizin. Leipzig, 1860
  • Das physiologische Institut der Universität in Pest 1858–60. Pest, 1860
  • Die Physiologie als allgemeines Bildungs-Element. Leipzig, 1869
  • Populäre physiologische Vorträge, gehalten im akademischen Rosensaale zu Jena in den Jahren 1867–1869. Wien, 1870

Első cikke a Müller Archivjában (1849) jelent meg; írt a Zeitschrift für wissenschaftl. Zoologie (1850, 1856–1857) és a Prager Vierteljahrschrift (1851–1854) című folyóiratokba. Prágában tartózkodása alatt (1851–1855) jeles értekezések egész sora jelent meg tőle, melyek a szem élettanára és a bőrnek mint érzékszervnek működésére vonatkoznak; 1852. 1854. és 1857-ben a bécsi akadémia Sitzungsberichtjeiben kiadta a bőr-érzék élettanára vonatkozó újabb tanulmányait; itt jelentek meg értekezései a csörgőkígyók hangzó szervéről, a gégetükör helyes használatáról és a gége működéséről légzésnél (1858); a Wiener Med. Wochenschriftben (1859) is jelentek meg hasonló tárgyú dolgozatai; a pesti egyetemi élettani intézet tudományos működésének irodalmi termékei és egyéb cikkei a Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1858–1863) és az Orvosi Hetilapban (1859–1864) jelentek meg.

Források[szerkesztés]

  1. Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Mundus Kiadó, 2004. (Hozzáférés: 2013. március 21.)