Cyrano de Bergerac (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cyrano de Bergerac
Savinien de Cyrano de Bergerac.JPG
Élete
Születési név Hercule Savinien de Cyrano de Bergerac
Született 1619. március 6.
Párizs, Franciaország
Elhunyt 1655. július 28. (36 évesen)
Sannois, Franciaország
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cyrano de Bergerac témájú médiaállományokat.

Cyrano de Bergerac (Hercule Savinien Cyrano de Bergerac, Párizs, 1619. március 6.Sannois, 1655. július 28.) francia író, akinek nevét Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette világhírűvé. Verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat és regényeket írt: a barokk próza mestere.

Élete[szerkesztés]

1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Szülei Abel Cyrano de Mauvières és Espérance Bellanger voltak. Iskolái elvégzése után a hadseregben szolgált, kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek. A gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Mindkétszer megsebesült, de Arrasnál szerezte a legsúlyosabb sérülést, így megvált a katonaságtól.

Szobra Bergeracban

Párizsban Pierre Gassendi materialista filozófus előadásait hallgatta.

Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak és szellemesek.

Leghíresebb művei: a Nap államai és birodalmai és a Holdbéli utazás.[1] A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.

Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal.

Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.

Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.

…a nagyorrú Cyrano, predestinált tragikus hős. Nemcsak azért, mert poéta s mert szertelen, de mert abban a korban, amelyben olyan gyalázatosan nagy becse volt a szép formáknak, pofában, termetben, írásban, orációban és szerelemben, – neki, aki érezte a maga kivételes értékét – az orra miatt kellett hitét veszteni a hiú sikerekben, amelyek Poe Edgaron kívül bizony legkívánatosabb sikerek voltak a poétáknak is.
Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1901

Művei[szerkesztés]

  • Lettres (szatirikus levelek)
  • L’Histoire comique des États et empires de la Lune - Holdbéli utazás (1657)
  • L’Histoire comique des États et Empires du Soleil - Nap államai és birodalmai (1662)
  • La Mort d'Agrippine - Agrippina halála (tragédia, 1654)[2]
  • Le pédant joué - A pórul járt tudálékos (vígjáték, 1654)[3]
  • Összes munkáit Oeuvres címmel többször kiadták, 3 kötetben 1858-ban és 1875-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A regények a szerző halála után jelentek meg.
  2. 1654-ben mutatták be a tragédiát, melyet merész gondolatai és a tragikus párbeszédek szenvedélyessége tesznek ma is érdekessé. Ezért a darabjáért istenkáromlással vádolták a szerzőt, ezért a művet hamarosan levették a színház műsoráról.
  3. Egyes jeleneteit Molière használta fel a Scapin furfangjai című darabjában.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]