Ugrás a tartalomhoz

Repülőmaki

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cynocephalus szócikkből átirányítva)
Repülőmaki
Repülőmaki egy Santa Fe-i menhelyen
Repülőmaki egy Santa Fe-i menhelyen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Bőrszárnyúak (Dermoptera)
Család: Repülőmakifélék (Cynocephalidae)
Nem: Cynocephalus
Boddaert, 1768
Faj: C. volans
Tudományos név
Cynocephalus volans
Linnaeus, 1758
Szinonimák

a nem szinonimái:

  • Colugo Gray, 1870
  • Dermopterus Burnett, 1829
  • Galeolemur Lesson, 1840
  • Galeopithecus Pallas, 1783
  • Galeopus Rafinesque, 1815
  • Pleuropterus Burnett, 1829

a faj szinonimái:

  • Lemur volans
  • Cynocephalus philippinensis Waterhouse, 1838
  • Cynocephalus philippensis (Lesson, 1840)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Repülőmaki témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőmaki témájú médiaállományokat és Repülőmaki témájú kategóriát.

A repülőmaki (Cynocephalus volans) az emlősök (Mammalia) osztályának a bőrszárnyúak (Dermoptera) rendjébe, ezen belül a repülőmakifélék (Cynocephalidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Fülöp-szigetek esőerdeiben él.

Megjelenése

[szerkesztés]
Repülőmaki egy ausztráliai állatkertben

Az állat fej-törzs-hossza 33-42 centiméter, farokhossza 22 - 27 centiméter és testtömege 1 - 1,75 kilogramm. A repülőmaki bundája szürke, barnával és fehér pettyekkel. Az állat színezete révén tökéletesen alkalmazkodik környezetéhez: a fatörzsekhez és az ágakhoz. A repülőhártya, az állat végtagjait köti össze egymással, és kiterjesztett állapotban akár 120 centiméter átmérőjű is lehet. Karja és lába egyforma hosszú; a patagium (repülőhártya) a farkat és a nyakat is beburkolja, így az állat nagy távolságokat is képes megtenni vitorlázórepüléssel. Erős karmaival az állat jól tud kapaszkodni a fatörzseken és az ágakon. Látása nagyon fejlett. Nagy, kerek szeme segítségével a repülőmaki éjszaka is kiválóan meg tudja becsülni a fák közötti távolságot.

Életmódja

[szerkesztés]

A repülőmaki éjszaka aktív, és magányos falakó. Tápláléka levelek, virágok és gyümölcsök. Az állat 20 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszak januártól márciusig tart. A vemhesség 60 napig tart, ennek végén 1 utód születik. A nőstény, egyetlen utódját, élete első hetében magával cipeli.

Rokon fajok

[szerkesztés]

A repülőmaki egyetlen élő rokona, a maláj repülőmaki (Galeopterus variegates).

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]