Csiffáry család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csiffáry szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search

A Csiffáry család a Nyitra vármegyei Csiffár nemzetségből ered. III. Ferdinánd 1649. május 27-én Pozsonyban címeres nemeslevelet adott Csiffáry Istvánnak, nejének Bosoky Magdolnának és testvéreinek: Gergelynek és Andrásnak, valamint anyai féltestvérének, Tarr Istvánnak. Ugyanazon évben ezt kihirdették Nyitra vármegyében.[1] Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor a megye igazolta a Nemespannon lakó Márton, fiai András, István, Ferenc és János valamint testvére, Gergely és annak fiai, János és Imre nemességét, miután bemutatta az armálist és bizonyította, hogy ő és Jánosnak fiai, a társszerző Gergely és Pallya Ilona unokái.[2]

A család egyes tagjai már korábbról is ismertek,[3] a forrásokból úgy tűnik hogy előbb egyházi méltóságok szolgálatában álltak. Ez azért is valószínű, mivel minden bizonnyal eredetileg egyházi nemesek lehettek és a család eredetileg Verebélyről származhatott. Az országos nemesek közé, az egyetlen ismert nemesítés alapján 1649-ben léphettek. A nemesített ág valószínűleg Nyitrán élt.[4] Ebből a családból származnak az egyes szétköltözött családtagok után a nemespanni, ebből a vágfarkasdi és további ágak, a pogrányi, majd nemesoroszi és más ágak.

A Csiffáry-címer[szerkesztés]

A Csiffáry címer rekonstruált rajza a Magyarország Címeres Könyvéből

A Magyarország Címeres Könyvében[5] megjelent kép Szluha Márton[6] által megfogalmazott leírása:

Aranyfonallal kettévágott kék pajzsban felül a vágási vonaltól jobbra lépő arany oroszlán jobbjában zöld babérkoszorút tart, alul három szál zöld leveles fehér rózsa. Sisakdísz: növekvő arany griff jobbjában görbe kardot tart. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.

Az 1649-es armálison valójában szereplő ezidáig közöletlen címerkép leírása:

A vörös pajzsban kék harántpólya, alatta és felette egy-egy ezüst virág (rózsa) látható. Töredékessége miatt elképzelhető, hogy a felső részen volt még egy virág, de a térbeli elrendezés ezt nem valószínűsíti. A kék harántpólyában jobbra forduló egyfarkú, nyitott szájú, kiöltött nyelvű (arany) oroszlán, jobbjában zöld (borostyán) koszorút tart. A sisak sérült, nem kivehető, sisakdíszben koronából kinövő jobbra forduló szárnyas, nyitott szájú, kiöltött nyelvű (arany) griff, jobbjában egyenes kardot tart. A takarók színe kék-arany, vörös-ezüst.

Pest megye levéltárában kissé eltérő címerpecsét található.[7]

Híresebb tagjaik[szerkesztés]

  • István a Verebélyi szék alispánja 1620-ban
  • Csiffáry Pál (1758 ? - 1800. február[8]) Nyitra vármegye főorvosa a 18. század végén[9]
  • Csiffáry Imre (1818–1904) nemespanni bíró
  • Csiffáry István nemesoroszi bíró
  • Csiffáry Sándor (1838–1912[10]) kántortanító
  • Csiffáry Alajos kántortanító
  • Csiffáry Flórián kántortanító
  • Csiffáry Jenő (1895–1967) nemespanni kántortanító, embermentő
  • Csiffáry Sándor (1902-1971) egri plébános[11]
  • Csiffáry Gergely (1948–2014) egri levéltáros
  • Csiffáry Tamás (1958–2010) kutató, szerkesztő, főiskolai docens.
  • Stark József Aurél (Csiffáry Katalin férje), a nyitrai Tatra mozi üzemeltetője a második világháború végéig[12]

Irodalom[szerkesztés]

  1. Kempelen Béla 1912: Magyar nemes családok III, 124; Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. A-K. Budapest.
  2. Romhányi János 1913: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754/55-ben III. Levéltárosok Lapja II/3, 80.
  3. A teljesség igénye nélkül: 1542 Ferenc (Bilkei Irén 2002: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. Zalaegerszeg, 28 No. 215.), 1595 Mátyás (U&C 45:28, pag. 20; Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék VIII. Magyar Családtörténeti Szemle VII, 274.), 1642 (Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. 101. jegyzet) és 1650 Márton (Pongrácz, D. - Strešňák, G. - Ragač, R. - Tandlich, T. 2004: Šľachta bratislavskej stolice. Bratislava, 96-97.) stb.
  4. Drahošová, Š. - Bátora, J. - Lukačka, J. 2009: Csiffár 1209-2009. Nitra, 28 szerint "Panyára", azaz Nemespannra költöztek és itt vették nevüket. Ez azonban nem állja meg a helyét, hiszen a nemesített családtagok nyitrai illetőségűek voltak és a Pannra való költözés is csak a 18. század legelejéről mutatható ki, jóval a vezetéknév megjelenése utánról.
  5. 1913 Magyarország címeres könyve I. Budapest, 126.
  6. Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. Budapest, 262.
  7. Kőszeghi Sándor 1899, 68; Kempelen 1912, 124
  8. Buday Péter 2012: A nyitrai ferences (Szt. Péter és Pál) templom Liber mortuoruma. Csal. mar. 2011/1, 8, 28.
  9. Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 56; 1792-ben a bányakamarai fizikusi állásra pályázott (Štátny ústredný banský archív v Banskej Štiavnici, fond HKG, inv. č. 663; Lucia Krchnáková 2010: Zdravotnícka starostlivosť o baníkov v stredoslovenskej banskej oblasti (so zameraním na pôsobenie a prínos Jána Juraja Hoffingera. Montánna história 3, 38.)
  10. Eger 1912/68, 4 (augusztus 24.)
  11. Rácz Imre 1998: Adács - A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története. Miskolc, 44 44. jegyzet.
  12. Alena Mikulášová - Miroslav Palárik 2015: Nitrianske kiná v období druhej svetovej vojny. Historický časopis 63/2, 46. jegyzet.

További információk[szerkesztés]