Ugrás a tartalomhoz

Csővájóféreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2021. január 2., 12:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Csővájóféreg
Franciaország északi részén élő példányok
Franciaország északi részén élő példányok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Tubificina
Család: Láncosgiliszták (Naididae)
Alcsalád: Tubificinae
Nem: Tubifex
Lamarck, 1816
Faj: T. tubifex
Tudományos név
Tubifex tubifex
(O. F. Müller, 1774)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csővájóféreg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csővájóféreg témájú kategóriát.

A csővájóféreg (Tubifex tubifex) a nyeregképzők (Clitellata) osztályának Haplotaxida rendjébe, ezen belül a láncosgiliszták (Naididae) családjába tartozó faj. Akváriumi halak táplálékaként kapható.

Előfordulása

A csővájóféreg mindenütt gyakori.

Megjelenése

Ennek a féregnek a testhossza 1-7 centiméter, vékony, vöröses színű gyűrűsféreg, a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) vízi rokona. Színét hemoglobintartalmú vére okozza. Teste egyenletesen gyűrűzött, az elülső testrészen övszerű dudorral (clitellum). Az egyes szelvényeken rövid, hátrafelé irányuló serték találhatók. Erre a fajra több csővájóféregfaj is hasonlít, emiatt ezeket nehezen lehet megkülönböztetni egymástól.

Életmódja

A csővájóféreg mindenféle álló- és folyóvízben megél, akár szennyezettben is. A homokos vagy iszapos talajt kedveli, ahol tömegesen fordul elő. A kolónia tagjai iszapból kiálló, kopoltyúbelű testükkel himbálódzó férgek rózsaszínű, hullámzó szőnyegét alkotják. A csővájóféreg sokszor a nyálával kevert iszapból csövet készít, amely függőlegesen áll az aljzaton. Testének elülső végét a csőbe rejti, kiálló hátulsó testrészével pedig kígyózó mozgást végez, hogy friss, oxigénben gazdag vízhez jusson.

Források