Csővájóféreg

Csővájóféreg
Franciaország északi részén élő példányok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) Osztály: Nyeregképzők (Clitellata) Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta) Rend: Haplotaxida Alrend: Tubificina Család: Láncosgiliszták (Naididae) Alcsalád: Tubificinae Nem: Tubifex Lamarck, 1816 Faj: T. tubifex
Tudományos név
Tubifex tubifex (O. F. Müller, 1774)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csővájóféreg témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csővájóféreg témájú kategóriát.

A csővájóféreg (Tubifex tubifex) a nyeregképzők (Clitellata) osztályának Haplotaxida rendjébe, ezen belül a láncosgiliszták (Naididae) családjába tartozó faj. Akváriumi halak táplálékaként kapható.

Előfordulása

A csővájóféreg mindenütt gyakori.

Megjelenése

Ennek a féregnek a testhossza 1-7 centiméter, vékony, vöröses színű gyűrűsféreg, a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) vízi rokona. Színét hemoglobintartalmú vére okozza. Teste egyenletesen gyűrűzött, az elülső testrészen övszerű dudorral (clitellum). Az egyes szelvényeken rövid, hátrafelé irányuló serték találhatók. Erre a fajra több csővájóféregfaj is hasonlít, emiatt ezeket nehezen lehet megkülönböztetni egymástól.

Életmódja

A csővájóféreg mindenféle álló- és folyóvízben megél, akár szennyezettben is. A homokos vagy iszapos talajt kedveli, ahol tömegesen fordul elő. A kolónia tagjai iszapból kiálló, kopoltyúbelű testükkel himbálódzó férgek rózsaszínű, hullámzó szőnyegét alkotják. A csővájóféreg sokszor a nyálával kevert iszapból csövet készít, amely függőlegesen áll az aljzaton. Testének elülső végét a csőbe rejti, kiálló hátulsó testrészével pedig kígyózó mozgást végez, hogy friss, oxigénben gazdag vízhez jusson.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6