Csörgő réce
| Csörgő réce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Anas crecca (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
A csörgő réce elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
szórványos
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csörgő réce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő réce témájú médiaállományokat és Csörgő réce témájú kategóriát.
|
A csörgő réce (Anas crecca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Anas crecca crecca Linnaeus, 1758 – ez az eurázsiai alfaj, Magyarországon rendszeres fészkelő.
- Anas crecca nimia Friedmann, 1948 – ez az alfaj kizárólag a Csendes-óceán északi részén fekvő Aleut-szigeteken él.
- zöldszárnyú réce (Anas crecca carolinensis) Gmelin, 1789 – Észak-Amerikában él, Magyarországon észlelték, de valószínűleg ember által behozott példányok. Egyes rendszerek Anas carolinensis néven önálló fajként sorolják be.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 34-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-64 centiméter, testtömege 200-450 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Jellegzetessége széles zöld szemsávja.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sás- és fűszálakból, száraz nádlevelekből készült, mohával és pihetollakkal bélelt fészkét talajra építi. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 23 nappal válnak önállóvá.
Rokon faja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legközelebbi rokona a sárgacsőrű réce (Anas flavirostris).
Védettsége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon 2012. október 1. óta védett.[2] természetvédelmi értéke:50.000Ft
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok". © KVVM. 2013. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 20..
- ↑ "Természeti Értékek Lencsvégen - Védetté nyilvánították a csörgő récét". http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.hu/. 2012. 2013. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva.
{{cite web}}: External link in(súgó)|work=
- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20140926.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - "Integrated Taxonomic Information System besorolása". Hozzáférés: 2010. július 18..
- "Az MME Monitoring Központjának adatlapja". 2005. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva.
- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó) - A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) - magyar neve
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Képek az interneten a fajról
- "Internet Bird Collection - videók a fajról". 2016. március 13. dátummal az eredeti címről archiválva.
- "Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe".


