Csíkosszárnyú hangyászökörszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkosszárnyú hangyászökörszem
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae)
Alcsalád: Thamnophilinae
Nem: Microrhopias
Sclater, 1862
Faj: M. quixensis
Tudományos név
Microrhopias quixensis
(Cornalia, 1849)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíkosszárnyú hangyászökörszem témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkosszárnyú hangyászökörszem témájú kategóriát.

A csíkosszárnyú hangyászökörszem (Microrhopias quixensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Microrhopias nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Emilio Cornalia olasz természettudós írta le 1849-ben, a Thamnophilus nembe Thamnophilus quixensis néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Microrhopias quixensis albicauda Carriker, 1932
  • Microrhopias quixensis bicolor (Pelzeln, 1868)
  • Microrhopias quixensis boucardi (P. L. Sclater, 1858)
  • Microrhopias quixensis consobrina (P. L. Sclater, 1860)
  • Microrhopias quixensis emiliae Chapman, 1921
  • Microrhopias quixensis intercedens Zimmer, 1932
  • Microrhopias quixensis microstictus (Berlepsch, 1908)
  • Microrhopias quixensis nigriventris Carriker, 1930
  • Microrhopias quixensis quixensis (Cornalia, 1849)
  • Microrhopias quixensis virgata (Lawrence, 1863)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru és Suriname területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 12 centiméter,[5] testtömege 7,5–11,5 gramm.[3]

A tojó

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[3]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 26.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 26.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 26.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 26.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2019. január 26.)

További információk[szerkesztés]