Ugrás a tartalomhoz

Csécsy Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csécsy Imre
SzületettCsécsi Imre
1893. október 15.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1961. február 6. (67 évesen)[1][4]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMenzer Magdolna
(h. 1919–1961)[5]
Foglalkozásapolitikus, országgyűlési képviselő, író, politikai író, műfordító
Tisztsége
  • a Magyar Nemzeti Tanács tagja (1918. november – nem ismert)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947. december 12. – 1949. május 15.)
Halál okavastagbélrák[4]
SírhelyeFarkasréti temető (31-2-11)[6][7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csécsy Imre témájú médiaállományokat.

Csécsy Imre (Budapest, 1893. október 15. – Budapest, 1961. február 6.) magyar polgári radikális politikus, író, politikai író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Társadalomtudományi Társaság elnöke.

Élete

[szerkesztés]

Csécsi Mór államhivatalnok és Pásztor Anna fiaként született. Az első világháború előtt a Nyugatban és a Huszadik Században publikált. 1913–1914-ben a Galilei Kör tagja, mint galileista kapcsolódott a szabadkőműves mozgalomhoz. 1914-ben az Új Magyar Szemle szerkesztője volt. 1918-ban Jászi Oszkárnak, a Társadalomtudományi Társaság vezető egyéniségének és a Huszadik Század főszerkesztőjének titkára lett a nemzetiségi minisztériumban, a külügyminisztériumban. Később a Külügyi Népbiztosságon töltött be tisztségeket. 1919–1921 között szerkesztette a Világ című radikális napilapot, majd a lap munkatársa lett. Publikált az Auróra című politikai hetilapban, 1934–1939 között szerkesztője volt a Századunk (1926–1939) című folyóiratnak, amely valójában a Huszadik Század (1900–1919) című polgári radikális szellemiségű tudományos orgánum folytatása. 1943–1944-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabad Szó című lapjának munkatársa volt. 1944-ben megalapította az illegális Magyar Radikális Pártot, amelynek tagjai a Polgári Demokrata Pártból váltak ki; 1945–1948 között a párt elnöke volt. 1947-ben képviselővé választották. 1947–1949 között újraindította a Huszadik Századot. 1949-ben nyugdíjazták, ezután haláláig fordítással foglalkozott.

Csécsy polgári demokratikus szellemisége és munkássága a Nyugat, az Új Magyar Szemle, a Huszadik Század, a Világ, a Századunk, a Szabad Szó, az 1945 után újraindított Huszadik Század hasábjain bontakozott ki. 1949-től következett a kényszerű hallgatás, s ezen időszak alatt a francia felvilágosodás jeles filozófusának, Montesquieu-nek műveit fordította.

Emléktáblája:
I. kerület Pauler utca 19.

Könyvekben megjelent írásai

[szerkesztés]
  • Az élet felé : (elbeszélések) (1912)
  • A Balkán probléma. Jászi Oszkár előszavával (1912)
  • Világos pillanat : adatok az 1941-1943. évek történetéhez (1946)
  • Ha Hitler győzött volna (1947)
  • Megbukott-e a demokrácia? Válogatott írások. (szamizdat) H.n. é.n.
  • Radikalizmus és demokrácia : Csécsy Imre válogatott írásai / szerk., bev. Valuch Tibor ; utószó: Szalai Pál ; bibl. összeáll. Kerékgyártó Béla, Valuch Tibor (1988)
  • A törvények szelleméről / Montesquieu, Charles Louis de Secondat. Ford. Sebestyén Pállal. (Akadémiai, 1962) (Utószó Hahner Péter, Osiris, 2000)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Csécsy Imre életrajza, pártpolitikája
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 353. o. ISBN 963-05-6805-5  
  • Huszadik Század (1900–1919, 1947–1949) c. folyóirat
  • Századunk (1926–1939) c. folyóirat
  • Csécsy Imre életrajza a Magyar Országgyűlés almanachjában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]