Ugrás a tartalomhoz

Constanze Weber

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Constanze Weber
SzületettMaria Constanze Caecilia Josepha Johanna Aloisia Weber[1]
1762. január 5.[2][3]
Zell im Wiesental[4]
Elhunyt1842. március 6. (80 évesen)[5][6][2][3]
Salzburg[7]
Állampolgárságaosztrák
Házastársa
Gyermekeihat gyermek:
SzüleiCäcilia Weber
Franz Fridolin Weber
Foglalkozása
SírhelyeSebastiansfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Constanze Weber témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Joseph Lange szénrajzán, 1783
Fiai: Carl Thomas és Franz Xaver Mozart

Constanze Mozart, majd Constanze von Nissen (sz. Maria Constanze Caecilia Josepha Johanna Aloisia Weber bárónő) (Zell im Wiesental, 1762. január 5.Salzburg, 1842. március 6.) osztrák szoprán és férje Wolfgang Amadeus Mozart műveinek örököse, Carl Maria von Weber másod-unokatestvére, akivel apai nagyapjuk volt közös.

Élete

[szerkesztés]

Constanze volt a harmadik Franz Fridolin Weber és Maria Cäcilia Cordula Stamm négy lánya közül. A család 1764 júliusától Mannheimben élt, ahol az apa nagybőgős és kottamásoló volt a színházban, a második legidősebb nővére, Aloisia pedig koloratúrszoprán. Mozart és Constanze Weber ott találkoztak 1777-ben, amikor a lány 15, míg az ifjú zseni 21 éves volt. Ám Mozart először nővérébe, Aloisiába szeretett bele. 1781-ben Mozart ismét találkozott a Weber családdal, akik azóta Bécsbe költöztek. Aloisia időközben férjhez ment Joseph Langéhoz. Bécsben Mozart egy ideig Weberéknél lakott, de „az emberek pletykája miatt” el kellett onnan költöznie.

1782. augusztus 4-én[8] a háromszori tilalom alóli felmentéssel házasodtak össze. Mozart levelei alapján boldog házasság volt. Megadta neki a kompozícióihoz szükséges ihletet. Számos művet írt nejének, köztük a c-moll nagymise szopránszólamát, amelyet a salzburgi Szent Péter-templomban tartott ősbemutatón kellett volna elénekelnie. Elkísérte férjét legtöbb hangversenykörútjára.

Mozarttal kötött házassága nyolc éve alatt Constanze hatszor volt várandós, ami fizikailag annyira kimerítette, hogy többször is ágyba kényszerült. A gyerekek: Raimund Leopold (1783), Carl Thomas (1784–1858), Johann Leopold (1786), Theresia (1787), Anna (1789) és Franz Xaver Wolfgang (1791–1844). közül négy csecsemőként halt meg. A gyakori költözés és a pénzhiány is megterhelte a szervezetét.

Constanze feltételezett fényképe, 78 évesen, 1840-ből

Mozart 1791-es halála után Constanze egyedül maradt két gyermekével és férje adósságaival. Önmaga és gyermekei eltartása végett 1795/96-ban nővérével, Aloisiával több jótékonysági hangversenyt és koncertkörutat szervezett Mozart műveivel. 1795. május 23-án a Wiener Zeitungban hirdetést adott fel „egy Opera Seria im Clavier című, Mozarttól fennmaradt zongorakivonat” eladására. Jelentkezni a bécsi Artaria & Co. zeneműboltnál vagy az „alulírott özvegynél” lehetett, aki a Krugerstrassén, az 1047-es kék házszám alatt, a 2. emeleten lakik.[9] A gyerekeket barátai, Josepha és Franz Xaver Showers Vila Bertramka birtokára vitte Prágába. Mozart megmaradt kéziratait nem adta el azonnal, hanem csak 1799/1800 fordulóján a németországi Offenbach am Mainban működő Johann Anton André zenei kiadónak. Tíz évvel később, 1809-ben Constanze feleségül ment Georg Nikolaus Nissen dán követségi titkár-diplomatához Pozsonyban, akivel 1810-ben Koppenhágába költözött. A pár 1820 és 1824 között Németországon átutazott, majd 1824 augusztusában Salzburgba költözött. Itt kezdett el férjével együtt dolgozni az egyik első életrajzon W. A. Mozart életéről. Nissen 1826-ban meghalt. Constanze 1828-ban publikálta az életrajzot.

Sírja a salzburgi Szent Sebestyén-temetőben

1826-ban özvegy nővére, Sophie hozzáköltözött, és haláláig vigyázott rá. 1842. március 8-án Constanze földi maradványait a Nissen/Mozart család sírjába temették a salzburgi Szent Sebestyén-temetőben. Apósa, Leopold Mozart nem ebben a sírban van eltemetve, hanem a Szent Sebestyén-közösség kriptájában.

2005-ben Altöttingben találtak egy feltehetően 1840-ből származó dagerrotípiát, amelyen állítólag a 78 éves Constanze a zeneszerző Max Keller családjával együtt van ábrázolva.[10][11] A hitelesség megkérdőjeleződött, mert a dagerrotípiát csak egy évvel korábban találták fel, és ebből az időből más szabadtéri csoportképek nem maradtak fenn (Carl Ferdinand Stelzner fotója a Hamburgi Művészek Egyesületéről 1843-ból származik). A Bajor Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálata viszont arra a következtetésre jutott, hogy az idős hölgy arcán számos vonás megtalálható Constanze korábbi portréin is.[12] A fotót valószínűleg Karl Klemens della Croce burghauseni művész, Johann Nepomuk della Croce unokája készítette.

Emlékezete

[szerkesztés]

2006-ban a Vereinigte Bühnen Wien bemutatta Felix Mitterer Die Weberischen című „zenés komédiáját”, amely Constanze Mozart és családja történetét meséli el.

Heidi Knoblich 2006-ban jelentette meg Constanze Mozart született Weber életrajzi regényét. Az ő kezdeményezésére a W. Kordes Söhne növénynemesítési vállalkozásából származó új floribunda rózsa a Constanze Mozart nevet kapta 2012. július 13-án Bettina Bernadotte grófnőtől. Július 29-én Constanze szülőházának, Zellnek a városi parkjában ünnepélyesen felavatták a Constanze Mozart-felirattal beültetett virágágyást.[13][14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 20.)
  2. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Salzburgwiki (német nyelven)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  6. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Trauungsbuch - 02-074 | 01., Wien - St. Stephan | Wien, rk. Erzdiözese (östl. Niederösterreich und Wien) | Österreich | Matricula Online
  9. Pränumeration auf eine Opera Seria im Clavier-Auszuge von Mozart
  10. Foto-Entdeckung: Mozart-Witwe Constanze ist im Bilde. In: Spiegel Online 6. Juli 2006
  11. Constanze Mozart posiert für ein Foto. In: Kölner Stadt-Anzeiger. 19. Juli 2006
  12. Das Rätsel um das Constanze-Foto. In: Badische Zeitung. 1. März 2012
  13. Rose "Constanze Mozart". Tourismus-BW. [2019. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. Archiválva 2019. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. "Constanze Mozart" blüht auf in Zell. Badische Zeitung

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Constanze Mozart című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Constantin von Wurzbach: Mozart, Constanze. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 19. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien, 1868, 295–297. oldal (Digitalisat). (németül)
  • Erich Valentin: Das Testament der Constanze Mozart-Nissen. Mit biographischen Notizen über Constanze und Georg Nikolaus Nissen. In: Neues Mozart-Jahrbuch. 2, 1942, ZDB-ID 206550-2, 128–175. oldal
  • Klemens Diez: Constanze … gewesene Witwe Mozart. Ihre ungeschriebenen Lebenserinnerungen. Nach vorwiegend authentischen Unterlagen. Österreichischer Verlags-Anstalt u. a., Wien u. a. 1982. ISBN 3-85202-080-8
  • Hans Fräulin: Die Familie Weber, Vorfahren Carl Maria v. Webers und Constanze Mozarts, im Geschichtsbild der Stadt Zell i.W. In: Das Markgräflerland, Heft 2/1987, 140–149. oldal Digitalisat der UB Freiburg
  • Heinz E. Walter: Mozarts badische Verwandtschaft. In: Das Markgräflerland, szám 1/1992, 69–77. oldal Digitalisat der UB Freiburg
  • Constanze Nissen-Mozart: Tagebuch meines Briefwechsels in Betref der Mozartischen Biographie (1828–1837). Neuübertragung und Kommentar von Rudolph Angermüller. Bock, Bad Honnef, 1999. ISBN 3-87066-493-2
  • Werner Ogris: Mozart im Familien- und Erbrecht seiner Zeit. Verlöbnis – Heirat – Verlassenschaft. Böhlau, Köln u. a. 1999. ISBN 3-205-99161-3
  • Karsten Nottelmann: Mitteilungen über „das von gott geseegnete Kleeblatt“. In: Mozart-Jahrbuch 2003/04. ISSN 1861-9053, 199–225. oldal
  • Renate Welsh: Constanze Mozart. Eine unbedeutende Frau. Neu durchgesehene Auflage. Deutscher Taschenbuchverlag, München, 2004. ISBN 3-423-25221-9
  • Heidi Knoblich: Constanze Mozart geb. Weber. Ein biografischer Roman, Silberburg-Verlag, Tübingen, 2006. ISBN 978-3-87407-905-1
  • Volkmar Schappacher: Probleme der Familienforschung bei den Vorfahren der Konstanze Mozart geb. Weber und des Komponisten Carl Maria von Weber. In: Das Markgräflerland, kötet 2/2006, 125–138. oldal Digitalisat der UB Freiburg
  • Lea Singer: Das nackte Leben. Roman. Deutscher Taschenbuchverlag, München, 2007
  • Volker Keller: Das Foto der Mannheimerin Constanze Mozart. In: Badische Heimat, szám 1/2007, 155–156 oldal pdf
  • Gesa Finke: Die Komponistenwitwe Constanze Mozart. Musik bewahren und Erinnerung gestalten. Böhlau, Köln u. a. 2013. ISBN 978-3-412-21082-3 (Michael Lorenz: Rezension in Die Tonkunst, April 2015).
  • Gesa Finke: Constanze Mozarts Tätigkeiten als Nachlassverwalterin im Kontext der Wissenskulturen um 1800. In: Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 37 (2014), 201–215. oldal
  • Ulrich Konrad: Komponistenwitwen. Im Allgemeinen, und im Besonderen: Constanze Mozart. In: Die Tonkunst 8 (2014), 4. szám, 474–486. oldal
  • Heidi Knoblich: Die hochmusikalische Amtmannfamilie Weber in Zell. Constanze Mozart und Carl Maria von Webers Vater kamen im einstigen Zeller Amtshaus zur Welt. In: Das Markgräflerland, kötet 1/2015, 94–109. oldal
  • Viveca Servatius: Constanze Mozart: eine Biographie. Böhlau, Köln u. a. 2018. ISBN 978-3-205-20596-8
  • Literatur von und über Constanze Mozart im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek
  • Nekrológ, 1842. március 11.
  • Monika Kammerlander: Artikel „Constanze Mozart“. In: MUGI. Musikvermittlung und Genderforschung: Lexikon und multimediale Präsentationen, hg. von Beatrix Borchard und Nina Noeske, Hochschule für Musik und Theater Hamburg, 2003ff. Stand vom 29. Mai 2018
  • Constanze Mozart. In: FemBio. Frauen-Biographieforschung (mit Literaturangaben und Zitaten).
  • Constanze Mozart im Bayerischen Musiker-Lexikon Online (BMLO)
  • Website über Constanze Mozart und ihre Familie von Siegfried Kiefer
  • „Ja! Eine Weberische!“, Heidi Knoblich cikke a Badische Zeitungban, 2012. január 7. (németül)