Coney Island (Brooklyn)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Coney Island
Coney Island óceánpartja, 2016
Coney Island óceánpartja, 2016
Közigazgatás
Település Brooklyn
Irányítószám 11224
Népesség
Teljes népesség24 711 fő (2010) +/-
Népsűrűség13 807,48 fő/km²
Terület1,7896818 km²
Elhelyezkedése
Coney Island (New York)
Coney Island
Coney Island
Pozíció New York térképén
é. sz. 40° 34′ 30″, ny. h. 73° 58′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 34′ 30″, ny. h. 73° 58′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Coney Island témájú médiaállományokat.

Coney Island egy félszigeten elterülő lakónegyed, szórakozónegyed New York Brooklyn városrészének délnyugati részén. Itt található New York legnépszerűbb, a nyílt óceánra néző tengerparti strandja,[1] tömegeket vonzó vidámparkjai, majd az 1950-es évektől az itt kiépült lakónegyedek is. A 19. század közepére vált tengerparti üdülőhellyé, a 19. század végére pedig már New York neves szórakoztató központja volt, attrakciói a 20. század első felében értek el történetük csúcsára. A második világháború után már csökkent népszerűségük, majd az évekig tartó elhanyagolódást követően számos építményt el is bontottak. Az 1970-es évektől a 2000-es évekig felújítására különféle projektek indultak.

Strandja[szerkesztés]

Coney Island Atlanti-óceánra néző partszakasza peremét mesterséges építmények képezik, a strandok nem természetesek; 1922–1923-as átépítése óta a strandokon a homokot körülbelül kéttucatnyi horony tartja a helyén.[2][3][3][3] Éghajlata párás szubtrópusi jellegű, így a forró nyári napokon felüdülést ad a New York-iaknak. Partszakasza a félsziget déli vonalában húzódik, 4.3 km hosszú. A félsziget nyugati csücskén lévő lakóparktól, a Sea Gate szélétől Coney Island középső részén át Brighton Beach mentén egészen Manhattan Beach széléig terjed. E mentén 1923-ban épült meg deszkázott parti sétánya, a Riegelmann Boardwalk, ez 15 - 24 m széles, a különböző szórakozó helyeket, vidámparkokat, látványosságokat köti össze.[4][5]

Egészen 1923-ig a strandok privát tulajdonban álltak, ekkor a város megvette a vízparti területeket és kialakították a sétányt is.[6] Jelenleg pusztán a Sea Gate lakópark területén fekvő partszakasz számít magántulajdonnak. A szórakozóhelyek mellett számos klub is hozzájárul az óceánpart nyüzsgő életéhez, köztük téli úszást is szervezők, ezek közül a legnépszerűbb az évente megrendezésre kerülő újévi fürdőzés.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés]

Légifelvétel Coney Islandről, a fotó a félszigetet nyugati vége felől mutatja.

Neve ellenére nem igazi sziget, habár korábban sziget volt, Long Island déli partján fekvő szigetcsoport legnyugatibb szigete. Mivel a területet a szárazföld többi részétől elválasztó csatornát a 20. század elején feltöltötték, így félszigetnek lehet nevezni.[7] Coney Island körülbelül 4 mérföld (6,4 km) hosszú és 0,5 mérföld (0,80 km) széles. Tengerszint feletti magassága 7 láb (2,1 m). Korábban a Coney Island Creek választotta el Brooklyntól, a csatorna nagy részét az 1920-as és 1930-as években töltötték fel. Két nagy parkja a Kaiser Park és a Coney Island Creek Park a félsziget északnyugati oldalán létesült, a Coney Island Creek mentén.[8][9]

A félsziget középső részén kiépült lakónegyedét keletről Brooklyn további két körzete: Brighton Beach és Manhattan Beach határolja, délről és nyugatról az Alsó New York-i öböl, északi szomszédja Brooklyn másik lakónegyede, az egykori holland gyarmati város nevét viselő Gravesend, nyugaton pedig a félsziget nyugati csücskén kiépült Sea Gate lakópark fekszik. Tágabb értelemben viszont Coney Island alatt a teljes félszigetet értik, így hozzáveszik még Brighton Beach, Manhattan Beach és a „Sea Gate” lakópark területét is.

Neve[szerkesztés]

A régió indián őslakosai, a lenape nép a területet narriochnak nevezte, ez „árnyék nélküli földet",[10] vagy „mindig fényben levőt "[11] jelenthet a napsütötte tengerpartjára utalva. Egy másik lehetséges jelentés a "pont" vagy a "föld sarka".[12] A sziget eredetileg több kisebb történelmi szigetecskéből állt, mindegyiket holland telepesek nevezték el, közülük a legnyugatibb turzás nevét a holland időkben, valószínűleg a 17. században kapta, amikor Konijn Eilandnak, azaz Nyulak szigetének nevezték. A 17. század eleji holland térképeken Conyne Eylandt néven látható.[13][14] Ezt változtatták az angol telepesek a csaknem azonos hangzású Coney Islandre.[15] Az angolosított neve a 19. század első felétől a kompjáratok megjelenésének idejéből már általánosan ismert volt.[10][16][17]

Története[szerkesztés]

Korai település[szerkesztés]

Egy 1776-ban készült tengerésztérkép részlete, ezen az a szigetcsoport látható, mely végül Coney Islanddé formálódott.

Az itáliai Giovanni da Verrazzano volt az első európai felfedező, aki Narrioch szigetét megpillantotta 1527 és 1529 között.[18] Első holland telepesként 1639-ben Anthony Janszoon van Salee szerzett földet Coney Island mellett.[19] A terület eredetileg az egykori holland telepesek Gravesend gyarmati városához tartozott és ahogy a holland települések nőttek, az indián lakosság száma a megfogyatkozott, majd a mai Brooklyn teljes déli részét 1645-ben árukért cserébe „megvásárolták” az indiánoktól.[20] Az ügyletet nem rögzítették okiratokban, de a későbbi beszámolók szerint a szigetért cserébe fegyvert, takarót és vízforralót adtak.[21][22]

Üdülőhellyé fejlesztése[szerkesztés]

Vasútállomás Coney Islanden, kb. 1872–1887
Az Atlantic Yacht Club (Sea Gate) 1890-es években felhúzott épülete, ez 1933-ban leégett

1824-ben húzták fel az első hidat a Jamaica-árok felett (ma Coney Island Creek néven ismert), ez kötötte össze a szigetet Long Islanddel, valamint egészen a strandokhoz vezető utat is kiépítettek a szigeten.[23][24] 1829-ben megszületett a sziget első szállodája a Coney Island House, ez a mai Sea Gate közelében állt, ezt követte aztán a többi, megannyi étteremmel és egy kaszinóval egyetemben.[24][25][26]

Coney Island relatív közelsége Manhattanhez és New York más városrészeihez, valamint az akkor még önálló városként létező Brooklyntól való távolsága miatt már az 1830-as és '40-es években vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kocsiutak és a gőzhajó-szolgáltatás is segítette az utazást New Yorkból, ezek a korábban félnapos utat két órára csökkentették.[27] Ekkor még a látogatók többsége jómódú, kocsival érkező polgár volt,[26] majd 1847-től már a középosztály is elkezdte Coney Islandet felkeresni, miután a félsziget nyugati részén lévő Norton's Pointra kompjárat indult.[26] Az első vasút pedig 1864-ben érte el Coney Islandet,[28][29] a következő 13 évben további négy vasútvonalat építettek meg, kifejezetten az üdülők szállítására.[30]

Vidámparkok megjelenése[szerkesztés]

Körülbelül 1880 és a második világháború között Coney Island volt az Egyesült Államok legnagyobb szórakoztató negyede, ami évente több millió látogatót vonzott. A századforduló éveiben az előkelő közönség már nem látogatta Coney Islandet, átadták helyüket a századelő középosztályának,[31] szórakoztató régióvá való fejlesztése egybeesett a városi vidámparkok megépítésével az Egyesült Államok más részein is, ami a szórakozást passzívból aktív tevékenységgé változtatta.[32] Ezek közül Coney Island volt a legnagyobb. Fénykorában három hatalmas vidámpark – a Steeplechase Park (1897–1964), a Luna Park (1903–1944), és a Dreamland (1904–1911) -, valamint számos különböző szórakozóhely versenyzett a látogatókért.[33][34][32] Coney Island legforgalmasabb része, a Steeplechase Park 1900-ban a forró nyári napokon már százezer látogatót vonzott.[35] A terület az új technológiai eredmények és innovációk központja is volt e téren, beleértve az elektromos lámpákat, körhintát, hullámvasutat.[33] 1884-ben épült meg az első hullámvasút, majd néhány évvel később állították fel az első óriáskereket, amit a New York-iak Ferris-keréknek neveztek, mivel George W. G. Ferris amerikai mérnök készített elsőnek ilyen alkalmatosságot.[36] A 20. század első évtizedében Coney Island a kikapcsolódni vágyók legjobb menedékhelyének számított, "az amerikaiak növekvő büszkeségének szimbólumává vált".[34]

Coney Island szórakoztató negyeddé való fejlesztése a második világháború végéig folytatódott, a szórakoztatóipar központjává lett. Mutatványos negyedei – többek között a „Kis Arábiának” nevezett -, valamint az egyéb attrakciók, - mind hozzájárultak a terület szórakoztató központtá válásához. Egyik legnevezetesebb ezek közül az 1939-40. évi világkiállításra készült hatalmas torony volt, ahonnan bárki leereszkedhetett ejtőernyővel.[37] A második világháború alatt is megőrizte Coney Island népszerűségét, a katonaság soraiból is sokan látogatták,[38] de a New York-i gengsztervezérek is itt, Coney Islanden költötték el különböző kétes forrásból származó pénzüket.[39]

1957-ben ide költöztették át a New York-i Aquariumot.

Lakónegyed kiépítése[szerkesztés]

Az ötvenes évek elején a régió övezeti besorolását megváltoztatták, így lehetővé vált lakónegyedek kiépítése. Az elkezdődött építkezések során az öbölre néző területek jórészét felvásárolták. Coney Island és Gravesend néven két lakótelep is épült itt, majd a hatvanas években három hatalmas lakótömböt emeltek. Coney Island nyugati csücske, az ún. Sea Gate, azelőtt exkluzív fürdőhely volt, jelenleg lakópark, melyet kerítés és magánrendőrség véd a külvilágtól.[40] A fejlesztések eredményeképp 1966 körülre a félszigetnek kb. 100 000 lakosa volt. [41]

Coney Island vízparti panorámája 2016-ban
Coney Island vízparti panorámája 2016-ban

Demográfia[szerkesztés]

Az Egyesült Államok 2010-es népszámlálási adatai szerint Coney Islandnek körülbelül 32 000 lakosa volt. A környék etnikailag sokszínű, a 27%-os szegénységi rátája valamivel magasabb, mint New York város egészében.

Közlekedés[szerkesztés]

1920 óta Manhattan szívéből metróval is megközelíthető, jelenleg négy metróállomása van. Ezek közül a 1917 és 1920 között megépül Stillwell Avenue station a maga nyolc vágányával a világ egyik legnagyobb metróállomásának számít. Emellett komppal is el lehet jutni Coney Island nyugati partjára Alsó-Manhattanből a Wall Street közeli kompkikötőből.[42]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Udvaros Miklós. New York. Panoráma Könyvkiadó, 299. o. (1974). ISBN 963243017 4 
  2. Geology of the New York City Region. www.usgs.gov. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  3. a b c Chapter 17, Southern Brooklyn, A Stronger, More Resilient New York. City of New York, 335–364. o. (2013. szeptember 30.). Hozzáférés ideje: 2018. július 22. 
  4. Coney Island Beach & Boardwalk Highlights. Coney Island : NYC Parks , 1939. június 26. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  5. La Rocco, Barbara. Going Coastal New York City (et nyelven). Going Coastal, 137. o. (2004). ISBN 978-0-9729803-0-2 
  6. Secrets of Coney Island. am New York , 2018. augusztus 23. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  7. Udvaros Miklós. New York. Panoráma Könyvkiadó, 299. o. (1974). ISBN 963243017 4 
  8. Kaiser Park : NYC Parks. New York City Department of Parks & Recreation, 2004. október 16. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  9. Coney Island Creek Park : NYC Parks. New York City Department of Parks & Recreation. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  10. a b Solomon, Steve. Coney Island. Baltimore, MD: Top Hat Press, 13. o. (1999). ISBN 978-0-912509-08-2. OCLC 42191804 
  11. Brooklyn before the bridge: American paintings from the Long Island Historical Society. Long Island Historical Society, Brooklyn Museum, 54. o. (1982). ISBN 9780872730915. Hozzáférés ideje: 2019. október 20. 
  12. Pritchard, Evan. Native New Yorkers : the legacy of the Algonquin people of New York. San Francisco: Council Oak Books, 105. o. (2002). ISBN 978-1-57178-107-9. OCLC 46937559 
  13. Hunter, Douglas. Half Moon: Henry Hudson and the Voyage that Redrew the Map of the New World. Bloomsbury Publishing USA, 165. o. (2009. szeptember 30.). ISBN 978-1-60819-098-0 
  14. Schwartz, Seymour I.. The mapping of America. H.N. Abrams, 108. o. (1980). ISBN 978-0-81091-307-3. Hozzáférés ideje: 2019. október 20. 
  15. Udvaros Miklós. New York. Panoráma Könyvkiadó, 299. o. (1974). ISBN 963243017 4 
  16. Coney Island. American Experience. PBS, 1991. február 4. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  17. Boyle, James. Official Brooklyn Guide Book .... Henin (1939). OCLC 3632212 
  18. Stockwell, A.P.. A History of the Town of Gravesend, N.Y. (1884). Hozzáférés ideje: 2018. július 21. 
  19. Digital Collections : Text : Patent of Anthony Jansen for 100 morgens of land on Long Island [NYSA_A1880-78_VGG_0061]. digitalcollections.archives.nysed.gov. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  20. Digital Collections : Text : Indian deed for a tract of land on Long Island [NYSA_A1880-78_VGG_0052]. digitalcollections.archives.nysed.gov. (Hozzáférés: 2021. július 28.)
  21. Pritchard, E.T.. Native New Yorkers: The Legacy of the Algonquin People of New York. Council Oak Books, 106. o. (2002). ISBN 978-1-57178-107-9. Hozzáférés ideje: 2018. július 21. 
  22. Douglass. „Coney Island Scenes Shift, Never Change”, Brooklyn Daily Eagle, 1933. március 23. (Hozzáférés ideje: 2016. március 23.) 
  23. Coney Island History – Early History. Heart of Coney Island
  24. a b Yellowed Pages of Coney Island Register Reveal Visits of Many Great and Near-Great of Day”, Brooklyn Daily Eagle, 1939. március 5., 11. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. július 21.) 
  25. Phalen, William. Coney Island : 150 years of rides, fires, floods, the rich, the poor and finally Robert Moses. Jefferson, North Carolina: McFarland & Company, Inc., Publishers (2016). ISBN 978-0-7864-9816-1. OCLC 933438460 
  26. a b c American Experience. Coney Island. People & Events. PBS. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  27. Berman, John S.. Coney Island, Portraits of America. Barnes and Noble Books (2003). ISBN 978-0-7607-3887-0. Hozzáférés ideje: 2015. november 13. 
  28. Travel”, Brooklyn Daily Eagle, 1864. június 9., 1. oldal 
  29. Brighton Beach History. Our Brooklyn. Brooklyn Public Library, 1936. augusztus 30. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  30. Cross, G.. The Playful Crowd: Pleasure Places in the Twentieth Century. Columbia University Press, 15. o. (2005). ISBN 978-0-231-50283-2. Hozzáférés ideje: 2019. október 21. 
  31. Udvaros
  32. a b Kasson, J.F.. Amusing the Million: Coney Island at the Turn of the Century. Farrar, Straus and Giroux (2011). ISBN 978-1-4299-5223-1 
  33. a b Judith N. DeSena. The World in Brooklyn: Gentrification, Immigration, and Ethnic Politics in a Global City. Lexington Books, 147–176. o. (2012). ISBN 978-0-7391-6670-3 
  34. a b Parascandola, L.J.. A Coney Island Reader: Through Dizzy Gates of Illusion. Columbia University Press, 24. o. (2014). ISBN 978-0-231-53819-0. Hozzáférés ideje: 2019. január 20. 
  35. Udvaros
  36. Udvaros
  37. Udvaros
  38. Lindheim. „CONEY HAS A WAR BOOM; There Are Priorities, Shortages and the Dimout, but the Subway Is Convenient”, The New York Times, 1943. június 27. (Hozzáférés ideje: 2019. július 18.) (amerikai angol nyelvű) 
  39. Udvaros
  40. Udvaros
  41. Phillips, McCandlish. „Return of Coney Island; Amusement Area, Badly Hurt Last Year, Is Attempting to Win Back Customers”, The New York Times, 1966. április 13. (Hozzáférés ideje: 2018. július 30.) 
  42. Plitt, Amy: NYC Ferry will launch service to Staten Island, Coney Island. Curbed NY , 2019. január 10. (Hozzáférés: 2019. január 11.)

További információ[szerkesztés]

  • Rem Koolhaas, Delirious New York: A Retroactive Manifesto for Manhattan (Academy Editions, London, 1978; republished, The Monacelli Press, 1994 — a large part of the book focuses on Coney Island amusement parks)
  • John F. Kasson, Amusing The Million: Coney Island at the Turn of the Century (Hill and Wang, New York, 1978; Distributed in Canada by Douglas and McIntyre Ltd.)
  • Charles Denson, Coney Island: Lost and Found (Ten Speed Press, 2002)
  • Coney Island Archiválva 2017. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben., a 1991 documentary film by Ric Burns for American Experience
  • Townsend Percy. Percy's Pocket dictionary of Coney Island. New York: E. Leypoldt (1880. szeptember 30.). OCLC 5926329 
  • J. Perkins Tracy. The tourists companion and guide to Coney Island, Fort Hamilton, Bath Beach, Sheepshead Bay, Rockaway Beach and Far Rockaway. New York: Austin Publishing Co. (1887. szeptember 30.) 
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap