Cholnoky Imre (ügyvéd, 1820–1901)
| Cholnoky Imre | |
| Született | 1820. május 21. Kecskemét |
| Elhunyt | 1901. április 25. Dunaföldvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Cholnoky Imre |
| Foglalkozása | ügyvéd, jogi szakíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Idősb Cholnoky Imre, Csolnoky (Kecskemét, 1820. május 21.[1] – Dunaföldvár, 1901. április 25.) ügyvéd, jogi szakíró.
Élete[szerkesztés]
Cholnoky Imre és villei Pribék Katalin fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdette, melyeket Pesten, Székesfehérvárott és Vácon folytatott; a jogot Győrött és Pesten hallgatta. 1841-ben köz-, 1843-ban váltóügyvéd lett és 1848-ig Pesten ügyvédkedett. 1845-ben Hont-, 1846-ban Nógrád megye iktatta táblabírái közé. Politikai pályáját 1842-ben Fehér megyében kezdette, ahol az akkori liberális (oppositio) pártba lépett. Az 1848-iki márciusi napokban tagja volt a nemzetőri haditanácsnak és a Fekete sereget, majd később az Etele vadász-csapatot alakította és mint főhadnagy a 36. honvéd-zászlóaljhoz osztatott be; több csatában vett részt és 1849-ben Kiss Ernő főhadparancsnok segéde lett; innét Asbóth Lajos tábornok parancsnoksága alatt alakult 132. zászlóaljhoz helyeztetett át őrnagyi és parancsnoki ranggal. A fegyverletétel után Tolna megyébe bölcskei birtokára menekült. 1850 januárjában haditörvényszék elé idéztetett és 15 évi várfogságra itélték; fél év múlva azonban szabadon bocsátották; de 1853-ban az ügyvédség gyakorlásától eltilották; később Bölcskén ügyvédkedett. Az alkotmány életbe lépte után ismét az ellenzékhez csatlakozott és megyéjében a középbalpárt egyik vezérszereplője volt; a fúzió alkalmával a Függetlenségi Párthoz csatlakozott. Később mint ügyvéd Dunaföldváron élt. Jogi és történelmi cikkeket írt a Tolnamegyei Közlöny tárcájába.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
1843. április 17-én Bolcskén feleségül vette a nemesi származású tótváradjai Kornis családnak a sarja, tótváradjai Kornis Konstancia Erzsébet Alojzia Antónia Apollónia (1822-?), akinek a szülei idősebb tótváradjai Kornis Pál (1780–1835) Tolna vármegye esküdtje, szolgabirája, főügyésze, táblabíró, földbirtokos, anyja lukanényei Luka Mária (1789–1855) voltak. A menyasszonynak a fivérei tótváradjai Kornis Pál (1824–1876), ügyvéd, 1848-as honvédszázados, földbirtokos, valamint tótváradjai Kornis László, szolgabíró, esküdt, 1848-as honvéd főhadnagy, földbirtokos.[2] Cholnoky Imre és tótváradjai Kornis Konstancia frigyéből született:
- csolnokosi Cholnoky Konstancia (Pest, 1844. szeptember 2.–Bölcske, 1875. június 16.). Férje: Hrabovszky Lucian.
- csolnokosi Cholnoky Mária (Pest, 1848. február 10.)
- csolnokosi Cholnoky Pál (Pest, 1850. november 12.–Cegléd, 1875. május 15.), színész.
- csolnokosi ifjabb Cholnoky Imre (Bölcske, 1851. február 23.– Szatmár, 1915. november 9.) ügyvéd, király közjegyző, Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának tagja.
- csolnokosi Cholnoky Mária (Bölcske, 1853. január 25.). Férje: Sisák Ferenc.
- csolnokosi Cholnoky Lajos (Bölcske, 1855. január 5.–Bölcske, 1875. április 30.), technikus.
- csolnokosi Cholnoky Ludovika (Bölcske, 1855. január 5.–Bölcske, 1855. március 31.).
- csolnokosi Cholnoky Erzsébet (Bölcske, 1857. március 2.–Budapest, 1920. április 15.). Férje: Thomka Kálmán.
- csolnokosi Cholnoky Klementina (Bölcske, 1858. július 6.–Budapest, 1912. június 20.). Férje: Toperczer Rezső.
- csolnokosi Cholnoky Klementina (Bölcske, 1858. július 6.–Budapest, 1912. június 20.). Férje: Toperczer Rezső.
- csolnokosi Cholnoky Béla (Bölcske, 1859. március 20.–Budapest, 1883. április 17.). katonatiszt.
- csolnokosi Cholnoky István (Bölcske, 1861. november 12.–Bölcske, 1861. november 24.).
- csolnokosi Cholnoky Sándor, ügyvéd Dunaföldváron.
Munkája[szerkesztés]
- Váltóeljárási rendszer megyékre és városokra nézve. Pest, 1847. Online
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kecskeméti r.k. keresztelési anyakönyv, 1820. év.
- ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara - Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban -tótváradjai KORNIS LÁSZLÓ
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
