Centroszóma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A centroszóma vagy sejtközpont a legtöbb sejtben megtalálható sejtszervecske. Közel helyezkedik el a sejtmaghoz és a sejtosztódásban van szerepe. A centroszóma két, egymásra merőlegesen elhelyezkedő, hengeres, egyenként 9×3 mikrotubulusból álló képződményből (centriolum), és a körülette található szerkezet nélkülinek látszó, sűrűbb citoplazmarészből áll. Alapvető szerepe van a sejt mozgásaiért felelős sejtvázelemek koordinálásában, a csillók képzésében és a sejtek osztódásának irányításában. A sejtek osztódása a centriolumok oszlásával kezdődik, majd a környezetükből kiinduló csövecskék (mikrotubulusok) segítségével egymástól eltávolodnak, és a szintén a környezetükből kiinduló rostocskák (mikrofilamentumok) a közben kialakuló kromoszómák sajátos szakaszaihoz (centroméra) rögzülnek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Don W. Fawcett: An Atlas of Fine Structure THE CELL Its Organelles and Inclusions (W. B. Saunders Company,Philadelphia and London 1966)
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna: Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • Törő Imre, Ed.: Az élet alapjai (Gondolat Kiadó, Budapest 1989) ISBN 963-282-181-5