Carlo Lombardi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carlo Francesco Lombardi
Született1897. január 21.
Olaszország, Genova
Meghalt1983. március 5. (86 évesen)
Olaszország, Vercelli
Állampolgársága
NemzetiségeOlaszország Olasz
FegyvernemLégierő
RendfokozataHadnagy
Egysége77ª
CsatáiElső világháború - olasz-front, balkáni-front
KitüntetéseiKatonai Vitézségi Érem
A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Francesco Lombardi témájú médiaállományokat.

Carlo Francesco Lombardi (becenevén: Francis, szül. Genova, 1897. január 21. – Vercelli, 1983. március 5.) egy olasz származású katonai pilóta volt. Szolgálatot teljesített az első világháborúban, ahol 8 igazolt légi győzelmet szerzett, valamint hadnagyi rendfokozatig jutott. Szolgálatát később Katonai Vitézségi Éremmel tüntették ki.

Élete[szerkesztés]

Lombardi 1897. január 21-én született.

Katonai szolgálata[szerkesztés]

Nem maradt fenn forrás arról, hogy Lombardi mikor lépett be a hadseregbe, ezt csupán légi győzelmeiből következtetni lehet. Nagy valószínűséggel, 1916 évében lépett be a hadseregbe és került a légierőhöz. Első légi győzelmét 1917. október 26-án aratta Doberdó felett. Másnap újabb két légi győzelmet könyvelhetett el, amikor Ranziano és Korita felett újabb gépeket lőtt le. Negyedik légi győzelmét 1917. november 3-án szerezte meg egy német repülőgép ellen. Egy napra rá november 4-én lett ászpilóta, amikor is megszerezte ötödik légi győzelmét. Hatodik légi győzelmének körülményei ismeretlenek. Huzamosabb ideig nem szerez győzelmet, viszont 1918. június 15-én és 16-án két Albatros D.III-as vadászgépet lőtt le. Tetteiért Vitézségi Éremmel tüntették ki.

Légi győzelmei[szerkesztés]

Sorszám Dátum Egység Ellenfél Repülőgép
1
1917. október 26.
77ª
K-boat
 ?
2
1917. október 27.
77ª
Ismeretlen
 ?
3
1917. október 27.
77ª
Ismeretlen
 ?
4
1917. november 3.
77ª
Ismeretlen
 ?
5
1917. november 4.
77ª
Ismeretlen
 ?
6
 ?
77ª
Ismeretlen
 ?
7
1918. június 15.
77ª
Albatros D.III SPAD VII
8
1918. június 16.
77ª
Albatros D.III SPAD VII

További élete[szerkesztés]

Lombardi a háború után autógyárat vezetett és huzamosabb ideig politizált is. 1983-ban hunyt el, életének 86. évében.

Források[szerkesztés]