Campylopterus largipennis
Campylopterus largipennis | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Campylopterus largipennis (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Campylopterus largipennis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Campylopterus largipennis témájú kategóriát. |
A Campylopterus largipennis a madarak (Aves) osztályába, ezen belül a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez és a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Trochilus nembe Trochilus largipennis néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Campylopterus largipennis aequatorialis Gould, 1861
- Campylopterus largipennis diamantinensis Ruschi, 1963
- Campylopterus largipennis largipennis (Boddaert, 1783)
- Campylopterus largipennis obscurus Gould, 1848[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és cserjések, valamint másodlagos erdők és ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 12,4–15 centiméter, testtömege 7-10 gramm.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Nektárral táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 22.)