Calanoida
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||
|
Lásd a szócikkben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Calanoida témájú kategóriát.
|
A Calanoida az evezőlábú rákok (Copepoda) egyik rendje, a zooplankton fontos alkotója. Magyar nevük nincs, bár a régies lebegő kandics elnevezés valószínűleg rájuk vonatkozik. 43 család mintegy 2000 faja tartozik ide, tengerekben és édesvízben egyaránt megtalálhatók.[2] A Calanoidák fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékhálózatok anyag- és energiaáramlásában. Nagy mennyiségben fogyasztják a fitoplanktont, és sok állat (főleg halak) pedig velük táplálkozik. A fitoplankton és a magasabb trofikus szintek között a legfontosabb kapcsolatot jelentik. Gazdasági jelentőségük éppen emiatt óriási, hiszen az ember által fogyasztott halak többsége Calanoidákkal táplálkozik. A sziláscetek, mint például a grönlandi bálna, főleg a Calanus és Neocalanus nemekbe tartozó Calanoidákat fogyasztják, hasonlóan a planktonevő tengeri madarakhoz, mint az alkafélék.
A Calanoidákat megkülönbözteti más Copepodáktól, hogy első csápjuk legalább fél testhossznyi, második csápjuk pedig kétágú. Egyértelműen elkülöníthetjük a calanoidákat a többi Copepodától az ötödik lábat viselő torszelvény és a genitális szelvény közötti ízület alapján, ez a gymnoplea testfelépítés jellemzője.[3] Petéiket a nőstények egy csomóban hordják, az első potrohszelvényükhöz (genitális szelvény) rögzítve. Ezáltal könnyen megkülönböztethetők a Cyclopoidáktól, melyekre a két petecsomó jellemző. A Calanoidák első csápja általában 25 ízből áll.
A Copepodákról szóló szócikkben leírt jellemzők jórészt érvényesek a Calanoida rendre, és a többi szabadon élő Copepodára, mint a Cyclopoidák és a Harpacticoidák.
Rendszerük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Calanoida rendbe az alábbi családok tartoznak:
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ J. W. Martin & G. E. Davis (2001). An Updated Classification of the Recent Crustacea (PDF). Natural History Museum of Los Angeles County. 132 pp. o. 2013. május 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 5..
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ D. Boltovskoy, M. J. Gibbons, L. Hutchings & D. Binet (1999). "General biological features of the South Atlantic". In D. Boltovskoy (ed.). Zooplankton of the South Atlantic. Backhuys Publishers, Leiden.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Barnes, Robert D. (1982). Invertebrate Zoology. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International. 692. o. ISBN 0-03-056747-5.
