Cápamárna
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Balantiocheilos melanopterus (Bleeker, 1851) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cápamárna témájú médiaállományokat és Cápamárna témájú kategóriát. |
A cápamárna vagy feketeúszójú sziámi ponty (Balantiocheilos melanopterus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó Balantiocheilos nem egyetlen faja volt a közelmúltig.
Rendszerezés[szerkesztés]
A nemhez az alábbi fajok tartoznak.
- Balantiocheilos melanopterus (Bleeker, 1851)
- Balantiocheilos ambusticauda (Ng & Kottelat, 2007)
Előfordulása[szerkesztés]
Eredeti élőhelye Délkelet-Ázsiában, Borneó, Szumátra és Thaiföld patakjai.
Megjelenése[szerkesztés]
Ezüstös testű, cápa alakú hal, jól látható pikkelyekkel. Háromszögletű hátúszója felálló és mint a farok-, a farok alatti és a hasúszói, széles fekete sávval szegélyezett. Feje csúcsos, farokúszója erősen villás. A nemek megkülönböztethetők 2–3 éves koruktól és 20–30 cm hossztól. A hímek karcsúbbak, a nőstények 1-2 cm-rel magasabbak és zömökebbek.
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Mindenevő, de előnyben részesíti az élő eleségeket.
Tartása[szerkesztés]
Nem való kezdő akvaristáknak. Az ivarok megállapítása csak kifejlett állatoknál lehetséges, csak akkor szaporodnak, amikor megközelítőleg már elérték felnőtt méretüket. Ívatása még a szakértők számára sem megoldott, az ivadékok sérülékenyek, többségük korán elhullik.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Jörg Vierke: A legkedveltebb díszhalak
