Béres József (tudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Béres Csepp megalkotójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Béres József (egyértelműsítő lap).
Béres József
Emléktáblája a róla elnevezett általános iskola épületén, Búza Barna alkotása
Emléktáblája a róla elnevezett általános iskola épületén, Búza Barna alkotása
Született1920. február 7.
Záhony
Elhunyt2006. március 26. (86 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBéres Katalin, Béres József
Foglalkozásabiokémikus
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2002)
A Wikimédia Commons tartalmaz Béres József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója.

Élete[szerkesztés]

Kezdetben gyári munkás volt Záhonyban a fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanult a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai is félbemaradtak. 1945-ben jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult. 1947-ig hadigondozott volt, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban, 28 évesen a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. Ebben az évben megszületett leányuk, Katalin, majd négy évvel később, 1952-ben megszületett fiuk, József. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezetőként dolgozott Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán.

1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat folytatott, ahol 1965-ben, 45 évesen diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt. 1955–1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett.

1968-ban általános élettanból és agrobiokémiából Summa cum laude doktori címet szerzett. 1973–1976 között másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában dolgozott.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amelynek a Béres Csepp nevet adta. 1972 és 1986 között a küzdelem időszaka következett. Politikai és szakmai indulatok övezték a Béres Cseppet. A hatóságok börtönnel fenyegették id. dr. Béres Józsefet, ha terjeszti a készítményt.[1] 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Ekkor társadalmi mozgalom indult mellette, amelynek egyik illusztris, önzetlen hangadója Nagy László költő volt. Pozsgay Imre is támogatta, így 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése. 1978-ban társadalmi nyomásra a Herbária forgalmazni kezdte a Béres Cseppet. 1989-ben a készítmény forgalmazására megalakult a Béres Részvénytársaság.

2000-ben a Béres Cseppet hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely az immunrendszer működésének, a szervezet ellenálló képességének támogatására ajánlott, valamint kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására.[2][nincs a forrásban]

A Történelmi Vitézi Rend 2005-ben nyolcvanötödik életévében a második világháborús érdemei alapján tagjai közé fogadta.[3]

Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.

2013 szeptemberében a Béres Csepp és Béres Csepp Extra készítmények bekerültek azon kiemelt nemzeti értékek körébe, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságukkal, egyediségükkel, különlegességükkel és minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményének tekinthetők és amelyeket belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon. A Hungarikum Bizottság döntésével a Béres Csepp lett az első gyógyszerkészítmény, amely felvételt nyert a Hungarikumok Gyűjteményébe.[4]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1986-ban Kósa Ferenc filmrendező tíz év után engedélyt kapott „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmjének befejezésére, amelyet 1987-ben mutattak be. A filmet 1976-ban és 1986-ban forgatták a tudósról és munkásságáról.[5]
  • 1999-ben „Szirtfoknak lenni” címmel megjelent Béres Klára id. dr. Béres Józsefről szóló életrajzi könyve.
  • 2000-ben Mészáros Miklós portréfilmet készített „Vadócba rózsát...” címmel a feltalálóról, 2002-ben pedig újabb dokumentumfilmet alkotott a cseppekről. „Az utolsó szó után” című művében olyan egykori betegek is megszólaltak, akik már 26 évvel korábban, „Az utolsó szó jogán” című filmben is szerepeltek.
  • 2007-ben az anarcsi Általános Iskolában id. dr. Béres József tiszteletére termet neveztek el.
  • 2007-ben dr. Béres József emlékére egykori munkahelyén, Kisvárdán a Teichmann Telepen emléktábla került kihelyezésre.
  • 2008. február 7-én a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a magyar orvostudomány nagyjainak szobrai között elhelyezték dr. Béres József mellszobrát.
  • 2009-ben Béres József sétányt avattak Szolnokon.
  • 2009-ben megalakult a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesület.
  • 2009-ben a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén megnyílt a Béres József Emlékmúzeum.
  • 2010-ben Béres József domborműves emléktáblát helyeztek el a Kisvárda Városi Könyvtár falán.
  • 2012-ben felavatták Szolnokon a Béres Csepp parkot.
  • 2012-ben felavatták a legendás feltalálóról elnevezett parkot Kisvárdán, a település szívében.
  • 2012-ben Nagyhalász és Ibrány között felavatták a Dr. Béres József Egészségügyi Centrumot.
  • 2012-ben az óbudai Keve-Kiserdei Általános Iskola felvette dr. Béres József nevét.[6]
  • 2014. szeptember 20-án avatták fel Záhonyban a „Dr. Béres József Emlékpark”-ot, ahol elhelyezték első egész alakos bronzszobrát is.[7]
  • 2014-ben egész alakos szobrot állítottak id. dr. Béres Józsefnek szülővárosában, Záhonyban.
  • 2014-ben felavatták a Dr. Béres József laboratóriumot a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban
  • 2014-ben Béres-termet avattak a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
  • 2015-ben Béres József szobrot avattak a Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola Dr. Béres József Kollégiumában.
  • 2015-ben bemutatták Kabay Barna Balázs Béla-díjas filmrendező és Petényi Katalin Balázs Béla-díjas művészettörténész és egyetemi tanár „Béres József életútja” című dokumentumfilmjét.[8]
  • 2015-ben Fazekas István: „A megvádolt” címmel történelmi drámát írt a feltaláló küzdelmeiről, melyet 2016-ban a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínház és a budapesti Újszínház is színpadra állított.[9]
  • 2016-ban „Cseppben az élet” címmel megjelenik a róla szóló életrajzi könyv kibővített változata.
  • 2019 tavaszán négyrészes filmsorozatot mutatott be Béres József küzdelmeiről a Duna Televízió, Cseppben az élet címmel. Az MTVA megrendelésére elkészült filmsorozat mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva. A sorozatot Gyöngyössy Bence rendezte, a forgatókönyvíró Petényi Katalin, a producer Kabay Barna volt. Béres Józsefet Gáspár Tibor, Papp Katalint Huszárik Kata alakítja a sorozatban, a további főbb szerepekben Für Anikót, Lukács Sándort, Trokán Pétert és (Nagy László költő szerepében) Trill Zsoltot, illetve a negatív (vagy legalábbis kevésbé pozitív) szereplők oldalán Seress Zoltánt, Bede-Fazekas Szabolcsot, Hatházi Andrást és Székely B. Miklóst láthatják a nézők.
  • 2020 február 6-án játékfilmet mutattak be melyet az élete alapján rendeztek "A feltaláló" címmel.[10]

A feltaláló (film)[szerkesztés]

Visszafogott hangulatú, dokumentum jellegű film[11] Béres József életéről. A film javarészt a feltaláló személyes indíttatású kutatásáról (a húga súlyos beteg[12] lett, s rajta is segíteni akart) szól, amelynek eredménye lett a Béres Csepp. Bemutatja a bűnvádi eljárás néhány részletét, amit azért indítottak a tudós ellen, mert sarlatánságnak tartották kutatásait. A filmben elhangzik Kádár neve, s meglepő fordulattal zárul az ügyészségi és bírósági eljárás: felmentik a vádak alól Béres Józsefet, engedélyezik a cseppek előállítását és azt gyógyhatású készítményként a HERBÁRIA Vállalat [13] kereskedelmi hálózatán keresztül forgalmazhatja. Érdekes módon egy negatív szereplő (Aczél György) javaslata valósul meg ebben a bírósági megoldásban, csak ő a filmben rosszul fejti ki a rendszer ajánlatát Béres Józsefnek. Szereplők: Gáspár Tibor, Huszárik Kata, Székely B. Miklós, Für Anikó, Hatházi András, Seress Zoltán, Trill Zsolt, Bede-Fazekas Szabolcs, Barbinek Péter, Lukács Sándor, Oberfrank Pál. Rendező: Gyöngyössi Bence.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Magyar fair play díj (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
  • Záhony Város Díszpolgára (1998)
  • Ezüst Pelikán Díj (1999)
  • Kisvárda Város Díszpolgára (2000)
  • Magyar Örökség díj (2000)
  • Pro Naturali Medicina plakett (2001)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Emlékérem Ezüst fokozata (2002)
  • Széchenyi-díj (2002)
  • A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002)
  • Üzleti Tisztességért Díj (2002)
  • Év Vállalkozója Díj (2002)
  • Lónyay Menyhért Emlékérem (2003)
  • Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztje (2004)
  • Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2006)
  • Vitézi Jubileumi Kereszt (2006)
  • Szent Rita-díj (2006)
  • Pro Comitatu Díj /posztumusz elismerés/ (2007)
  • Szent István-díj /posztumusz elismerés/ (2009)
  • Heim Pál Egészség Díj /posztumusz elismerés/ (2010)
  • Árpád-pajzs /posztumusz elismerés/ (2012)

Művei[szerkesztés]

  • Béres J. (1963): A talajkémiai és biokémiai tényezők döntő szerepe a burgonya leromlásában. Agrokémia és Talajtan, 12(1):145–156.
  • Kisvárda természetföldrajza; s.n., Bp., 1975 (A kisvárdai Vármúzeum kiadványai)
  • Béres csepp. Első kézből a Béres cseppről; Biokultúra Egyesület, Bp., 1988
  • Béres csepp plusz. Egyedülálló nyomelempótló készítmény és felhasználása a humán medicinában; főszerk. Béres József, összeáll. Béres József et al.; Béres Rt., Bp., 1994 (Béres kiadványok)
  • Béres József–Laczkó Katalin: Betegségmegelőzés és kezelés Béres csepp plusszal; Béres Rt., Bp., 1995 (Béres kiadványok)
  • Béres József–Németh Hermina: A tudatos táplálkozás; Béres Rt., Bp., 1996 (Béres kiadványok)
  • A burgonya levélsodródás és a dohány érbarnulás betegsége; Béres Rt., Bp., 1998
  • A malignus daganatok biológiai, biokémiai okai; Béres Rt., Bp., 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 40 éves a Béres Csepp – Tudományos ülés és parkavatás Kisvárdán Archiválva 2016. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, beres.hu
  2. ↑ Archivált másolat. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
  3. ↑ Sírkőszentelés – és emlékezés, Vitézi Tájékoztató XXVII. évfolyam, 3. szám, Budapest 2008 Archiválva 2016. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, vitezirend.co.hu
  4. ↑ increst: Elismeréseink. Béres. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  5. ↑ Kósa Ferenc: Az utolsó szó jogán Archiválva 2016. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, mma-tv.hu
  6. ↑ Iskolatörténet. [2017. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
  7. ↑ Záhony – Hatvanöt éve született Sipos István, tíz éve hunyt el dr. Béres József Archiválva 2017. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu
  8. ↑ Kabay Barna: Béres József életútja Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, erdely.tv
  9. ↑ Fazekas István: A megvádolt Történelmi dráma három felvonásban Archiválva 2016. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, napkut.hu
  10. ↑ A feltaláló
  11. ↑ A feltaláló (a film rövid tartalma)
  12. ↑ "Dr. Béres József laboratóriumi kutatóként a hatvanas évek végén felfedezte, hogy a növények számos betegségét az alapvető nyomelemek hiánya okozza, s ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet. Hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, a Béres Cseppet, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle."A feltaláló (artmozihu)
  13. ↑ "A ’-70-es, ’80-as években 11 feldolgozó üzemben – Nagykanizsa, Tolna, Baja, Szekszárd, Székkutas, Békéscsaba, Szeghalom, Balmazújváros, Füzesabony, Besenyőtelek és Nagyhalász – fogadták a felvásárlóktól beáramló nagy mennyiségű gyógynövény alapanyagot. A felvásárló telepek bázisát az egykori ÁFÉSZ-ek alkották behálózva az ország teljes területét."Herbária hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béres_József_(tudós)&oldid=26740410”