Bárium-hidroxid
Bárium-hidroxid | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 17194-00-2 |
RTECS szám | CQ9200000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Ba(OH)2 |
Moláris tömeg | 171,342 g/mol (vízmentes) 189,36 g/mol (monohidrát) 315,46 g/mol (oktahidrát) |
Megjelenés | fehér színű, szilárd |
Sűrűség | 4,50 g·cm−3[1] 2,18 g·cm-3 (oktahidrát)[1] |
Olvadáspont | 408°C(vízmentes)[1] 78 °C (oktahidrát)[1] |
Forráspont | 600 °C fölött bárium-oxidra és vízre bomlik[1] |
Oldhatóság (vízben) | oldódik (72 g·l−1, oktahidrát)[1] |
Oldhatóság (más oldószerek) | kicsi |
Lúgosság (pKb) | -2,02 |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | oktaéderes |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
‒944,7 kJ/mol |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Maró (C)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R20/22, R34[1] |
S mondatok | S26, S36/37/39, S45[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Bárium-oxid Bárium-peroxid |
Azonos anion | Kalcium-hidroxid Stroncium-hidroxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A bárium-hidroxid a bárium egyik vegyülete. Fehér színű por. A vizes oldatából átlátszó kristályok formájában kristályvizes bárium-hidroxid (Ba(OH)2 · 8 H2O) kristályosítható ki. Ha hevítik, a vörös izzás hőmérsékletén a kristályvizét elveszíti. Vízben és alkoholban oldódik, éterben nem. A tulajdonságai kalcium-hidroxidéra emlékeztetnek, de annál erősebb bázis, és vízben jobban oldódik.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha levegőn hevítik, elbomlik és bárium-oxid képződik.
A szilárd bárium-hidroxidot a száraz klór és a száraz szén-dioxid nem támadja meg, de ha nedvesség van jelen, ezek hatására bárium-kloriddá illetve bárium-karbonáttá alakul. A vegyület vizes oldata erősen lúgos kémhatású. Az oldat mérgező. A vizes bárium-hidroxid oldatot szokás baritvíznek is nevezni. Kétértékű bázisként viselkedik, sókat képez savakkal.
A bárium-hidroxid vizes oldata levegőn zavaros lesz, ugyanis megköti a levegő szén-dioxid tartalmát és vele vízben oldhatatlan bárium-karbonátot képez.
Előállítása
[szerkesztés]A bárium-klorid és a nátrium-hidroxid forró, tömény oldatának elegyítésével állítható elő. A bárium-hidroxid az oldat lehűlésekor kikristályosodik.
Iparilag forró, tömény bárium-szulfid oldatból állítható elő ammónia hozzáadásával.
Felhasználása
[szerkesztés]Az analitikában felhasználják szén-dioxid és karbonátok kimutatására, emellett nátrium-hidroxid helyett mérőoldatként is alkalmazzák. Azért előnyösebb, mert a bárium-hidroxid oldat nem tartalmazhat szén-dioxid szennyezést (ez ugyanis bárium-karbonát alakjában csapadékként kiválna) és az üveget is kevésbé támadja meg, mint a nátrium-hidroxid. Ezenkívül felhasználják báriumvegyületek előállítására és bizonyos szerves vegyületek szintézisekor.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.