Bárium-klorid

Bárium-klorid
IUPAC-név	bárium-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10361-37-2
PubChem	25204
ChemSpider	23540
EINECS-szám	233-788-1
ChEBI	63317
RTECS szám	CQ8750000
InChIKey	WDIHJSXYQDMJHN-UHFFFAOYSA-L
Beilstein	1209229
UNII	0VK51DA1T2
UN-szám	1564
ChEMBL	CHEMBL3184191
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	BaCl2
Moláris tömeg	208,23 g/mol
Megjelenés	fehér, higroszkópos por
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	3,856 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont	963 °C
Forráspont	1560 °C
Oldhatóság (vízben)	375 g/l (20 °C)
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−858,6 kJ/mol
Veszélyek
EU osztályozás	mérgező (T)
EU Index	056-004-00-8
R mondatok	R20, R25
S mondatok	S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	a bárium vegyületei
Azonos anion	kloridok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bárium-klorid egy színtelen só. Keserű-sós ízű. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Metanolban kis mértékben, etanolban nem oldódik. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl₂·2 H₂O. Kristályvizet tartalmazó kristályai monoklin rendszerűek. Higroszkópos vegyület. A legtöbb báriumsóhoz hasonlóan mérgező. A lángot sárgászöldre festi. Az analitikai kémiában használják.

Kémiai tulajdonságai

Magasabb hőmérsékleten vízgőz hatására hidrogén-klorid gáz fejlődik belőle. Kénnel hevítés hatására bárium-szulfiddá alakul. A magnézium magasabb hőmérsékleten báriumot szabadít fel belőle. Ha hidrogén-fluoriddal reagál, sósav és bárium-fluorid keletkezik belőle. Ha kénsavval reagál, fehér csapadék, bárium-szulfát válik ki.

Élettani hatása

A bárium-klorid erős méreg. Nyálfolyást és égető érzést okoz a szájban. Emellett okozhat gyomorfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és bénulást. Elkékülnek tőle az arc és a végtagok, bénulás miatt akadozóvá válhat a beszéd, fülzúgás és látási zavarok jelentkezhetnek.

Előállítása

Gyártása természetben megtalálható báriumvegyületekből, bárium-szulfátból és bárium-karbonátból indul ki. A bárium-szulfátot először szénnel hevítenek. A szulfát redukálódik, bárium-szulfid (BaS) keletkezik. A keletkező szulfidot sósavban feloldják, így bárium-klorid keletkezik.

$\mathrm {BaSO_{4}+4\ C\rightarrow BaS+4\ CO}$

$\mathrm {BaS+2\ HCl\rightarrow BaCl_{2}+H_{2}S}$

A bárium-karbonátból szintén sósavval állítják elő.

$\mathrm {BaCO_{3}+2\ HCl\rightarrow BaCl_{2}+H_{2}O+CO_{2}}$

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret