Bárium-klorid
| Bárium-klorid | |||
| IUPAC-név | bárium-klorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10361-37-2 | ||
| PubChem | 25204 | ||
| ChemSpider | 23540 | ||
| EINECS-szám | 233-788-1 | ||
| ChEBI | 63317 | ||
| RTECS szám | CQ8750000 | ||
| InChIKey | WDIHJSXYQDMJHN-UHFFFAOYSA-L | ||
| Beilstein | 1209229 | ||
| UNII | 0VK51DA1T2 | ||
| UN-szám | 1564 | ||
| ChEMBL | CHEMBL3184191 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | BaCl2 | ||
| Moláris tömeg | 208,23 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, higroszkópos por | ||
| Halmazállapot | szilárd | ||
| Sűrűség | 3,856 g/cm³ (20 °C) | ||
| Olvadáspont | 963 °C | ||
| Forráspont | 1560 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 375 g/l (20 °C) | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−858,6 kJ/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | mérgező (T) | ||
| EU Index | 056-004-00-8 | ||
| R mondatok | R20, R25 | ||
| S mondatok | S45 | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | a bárium vegyületei | ||
| Azonos anion | kloridok | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A bárium-klorid egy színtelen só. Keserű-sós ízű. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Metanolban kis mértékben, etanolban nem oldódik. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl2·2 H2O. Kristályvizet tartalmazó kristályai monoklin rendszerűek. Higroszkópos vegyület. A legtöbb báriumsóhoz hasonlóan mérgező. A lángot sárgászöldre festi. Az analitikai kémiában használják.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Magasabb hőmérsékleten vízgőz hatására hidrogén-klorid gáz fejlődik belőle. Kénnel hevítés hatására bárium-szulfiddá alakul. A magnézium magasabb hőmérsékleten báriumot szabadít fel belőle. Ha hidrogén-fluoriddal reagál, sósav és bárium-fluorid keletkezik belőle. Ha kénsavval reagál, fehér csapadék, bárium-szulfát válik ki.
Élettani hatása
[szerkesztés]A bárium-klorid erős méreg. Nyálfolyást és égető érzést okoz a szájban. Emellett okozhat gyomorfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és bénulást. Elkékülnek tőle az arc és a végtagok, bénulás miatt akadozóvá válhat a beszéd, fülzúgás és látási zavarok jelentkezhetnek.
Előállítása
[szerkesztés]Gyártása természetben megtalálható báriumvegyületekből, bárium-szulfátból és bárium-karbonátból indul ki. A bárium-szulfátot először szénnel hevítenek. A szulfát redukálódik, bárium-szulfid (BaS) keletkezik. A keletkező szulfidot sósavban feloldják, így bárium-klorid keletkezik.
A bárium-karbonátból szintén sósavval állítják elő.
Források
[szerkesztés]- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret