Bukovača (Bosanski Petrovac)
| Bukovača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 8,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,60 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 47″, k. h. 16° 25′ 38″44.513100°N 16.427200°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 47″, k. h. 16° 25′ 38″44.513100°N 16.427200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bukovača (szerbül: Буковача) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 56, közúton 62 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 7, közúton 9 km-re délkeletre, a Bosanski Petrovac és Drinić közötti úton található. A falutól nyugatra található Bara település. Nevét egy ma már nem létező jellegzetes bükkfáról kapta.[3] A faluban számos forrás található, és a mérések kimutatták, hogy erről a területről a víznyelőkön át a föld alá jutó víz a Szana folyóban bukkan fel újra.[4]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[5] |
Népesség 2013[5] |
|---|---|---|
| Szerb | 291 | 150 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 5 | 1 |
| Egyéb | 2 | 1 |
| Összesen | 298 | 152 |
Története
[szerkesztés]A falu területe ősidők óta lakott volt. A településen található a Stražbenica-hegy. Tetejére egykor szerpentines út vezetett, melynek nyomai ma is láthatók. A tetején található egy 400 méter hosszú, eleinte valószínűleg illír erődített település maradványa, amelynek alapjaira építették a rómaiak erődítményüket. A leletek között egy ezüst és több római rézérme, komplett női hajdíszítő bronz ékszerek, több bronz gyűrű és karkötő, tóga kapcsok - fibulák is előkerültek.[6]
A falu sík részén egy boltíves sírbolt romja található. A körülbelül 20 m hosszú sírt Sergejevski régész vizsgálta meg. A sír fehér kőből (bihacitból) épült. Egy sírkövet találtak benne, és a felirat alapján a késő római korból való.[7][8] A sírhoz kőből és mészhabarcsból készült macskaköves út vezet.
A boszniai történelem oszmán korszakában az egész bukovačai birtok beglukként a híres bukovačai Kulenović bég család tulajdonában volt.[9] Így volt ez az osztrák-magyar időszakban is, egészen 1918-ig, amikor a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új állama végrehajtotta az agrárreformot.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Késő ókori sír maradványai. A sírban két urnás temetkezés maradványait találták, melyek egyikén felirat is volt. Ugyanitt egy halomsírban római boltozott sírt találtak benne számos 4. századi érmével. A sírok korát a 3. – 6. század közötti időszakra teszik.[10]
- Stražbenica – ókori erődített település és középkori torony maradványai. Az ókori település 400 méter hosszan húzódott egy mészkőhegy észak-déli irányú gerincének vonalában. Védőfalai az északi és keleti oldalon voltak. Korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra keltezték. Az ókori település délkeleti részén kisméretű, 3,5 méter átmérőjű, kőből és mészhabarcsból épített késő középkori hengeres torony maradványai találhatók. [10]
Híres emberek
[szerkesztés]A faluban született Jugoszlávia nemzeti hőse, Đuran Kovačević.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Petar Rađenović: BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO- Antropogeografska ispitivanja. Srpska Kraljevska Akademija u Beogradu 1925. i 1923. Godine. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ PETROVAČKO POLJE – Rade Davidović, Novi Sad, 1981.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Salmedin Mesihović: SVPPLEMENTVM REBELLIO ILLYRICI I – GERMANIKOVA “POUNJSKA OFANZIVA”. INSTITUT ZA ISTORIJU • Br. 4, 1-234, Sarajevo 2009.. [2018. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ Salmedin Mesihović, ANTIQVI HOMINES BOSNAE. Filozofski fakultet Sarajevo, 2011 -. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ Ivo Bojanovski: BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA. Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ H. Kamberović, Sarajevo, 2003 -BEGOVSKI ZEMLJIŠNI POSJEDI U BOSNI I HERCEGOVINI OD 1878. DO 1918.
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Bosanski Petrovac u oslobodilačkom ratu. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bukovača (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
