Bara (Bosanski Petrovac)
| Bara | |
 | |
| Római mérföldkő Bara közelében | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 75 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,14 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 18″, k. h. 16° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 44° 31′ 18″, k. h. 16° 22′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bara (szerbül: Бара) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 52, közúton 57 km-re délkeletre, Bosanski Petrovac városközpontjának közvetlen közelében található, attól délkeletre, a Drinić felé vezető út mentén található. Ez az egyetlen falu Petrovac térségében, amely teljes egészében a síkságon fekszik, így nincs természetes határa. Házai négy csoportban vannak szétszórva: Gorinčani, Bara, Buna és Banjci. A faluban több forrás is található, amelyek többnyire nyáron kiszáradnak.[3]
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 162 | 73 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 2 | 2 |
| Összesen | 166 | 75 |
Története[szerkesztés]
A rómaiak idejében itt haladt át egy út (az ún. Claudius útja). A falu közvetlen közelében két római mérföldkövet találtak, az egyiket Gorinčaniban LVI jelzéssel, a másikat Zden dolban, ami azonban mára eltűnt. A római út Salona felől ért a szomszédos Oštreljre, majd innen Barába ereszkedett. Itt volt egy nagy útkereszteződés, melynek az egyik az ága a Szana-völgybe, a második a Bihács melletti Una-völgybe, a harmadik pedig Krnjeušán keresztül Bosanska Krupa mellett ugyancsak az Una-völgybe vezetett. Barán, a Vojvodnjača-forrás közelében minden feltétel adott volt egy útiállomás létesítséhez. Ma már nincsenek itt látható római épületmaradványok, melynek oka az intenzív földművelés, amely Petrovac környékén volt a legnagyobb intenzítású. Azt, hogy itt római település volt, a nagy mennyiségű római fal- és tetőtégla, alapfalak és egyéb leletanyag is jól mutatja. A belőlük kitermelt nagyszámú római kori tégla miatt a Vojvodnjača forrása melletti mezőket Ciglanának nevezik.[5] A mai Bosanski Petrovac város létrehozásával a Bara melletti kereszteződést csak az oszmán uralom idején helyezték át Petrova vrelába, és az Osječenica alá húzódó utat a Petrovaci-mező közepén vezették át.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Rade Davidović, Novi Sad, 1981. - PETROVAČKO POLJE
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Ivo Bojanovski - Dolabelin sistem cesta u rimskoj provinciji Dalamciji. Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1974. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
- ↑ URBANE INTERVENCIJE OSMANSKE VLASTI NA PODRUČJU ZAPADNE BOSNE I PITANJE OSNIVANJA NASELJA BOSANSKI PETROVAC. Mirza Hasan Ćeman, Anali Gazi Husrev-begove biblioteke), 711.2(497.6 Bosanski Petrovac) “14/19“. (Hozzáférés: 2017. február 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bara (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
