Botskor Lóránt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botskor Lóránt
1930. k. A Nemzeti Örökség Intézete honlapján.[1]
1930. k. A Nemzeti Örökség Intézete honlapján.[1]
SzületettBotskor Lóránt
1896. február 7.
Segesvár
Elhunyt1976. május 21. (80 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaFarkas Erzsébet
(h. 1925–1976)
GyermekeiErzsébet (19291986)
Judit (19331989)
SzüleiBotskor Árpád, Ajtay Adél
Foglalkozásacsendőr
SírhelyeFarkasréti temető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Botskor Lóránt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
1942–1944 között Marosvásárhelyen csendőralezredesként szolgált

Dr. Botskor Lóránt (Segesvár, 1896. február 7.Budapest, 1976. május 21.) csendőralezredes, a marosvásárhelyi zsidó gettóból hatvan szombatos megmentője (1944 májusában).

Botskor Lóránt (1896–1976) és felesége Farkas Erzsébet (1899–1991) sírja a Farkasréti temetőben [4]

Ősei családja[szerkesztés]

Botskor Lóránt szülei: Botskor Árpád (Csíkdelne, 1850. május 3. – Segesvár, 1927. június 26.) és Ajtay Adél. (1858. november 29.– 1945. január 16.) Esküvő: 1881. május 15. Botskor Árpád Királyi műszaki főtanácsos volt. Botskor Árpádnak és Ajtay Adélnak négy fia és két leánya született. A hatodik, legfiatalabb gyermek volt Dr. Botskor Lóránt. Felesége: borbereki Farkas Erzsébet (1899. október 20. – 1991), esküvő: 1925. Gyermekei:

  • Botskor Erzsébet (1929. május 28. – 1986. augusztus 21.) – férje Szabó Ferenc (1920. október 6.– 1964. március 15.); Esküvő 1951 február 24. Szabó Ferenc szülei Szabó Géza és Bujtor Mária
  • Botskor Judit (1933. július 3. – 1989. július 13.) – férje Száva István. esküvő 1959. június 11. Száva István szülei: Száva Gergely és Puskás Aranka (1925 június 11.– 2005 április 21.).

Botskor Lórántról és családjáról életrajzi adatok és fényképek megtekinthetők:[5]

Botskor Lóránt egyeneságú ősei[szerkesztés]

A Botskor Loránt által összeállított családfa (1958) alapján mindegyik Bocskor ősapja Bochkor Márton volt, akinek két fia ismert, Bálint és Péter. Bochkor Márton de Csík-Szent-Márton. (1535.– 1540. – †1602. előtt). Bochkor Márton 1569-ben mint lófő lustrált, Gyulafehérvárott 1570 III-ik hónapban nova donációt (új adományt) nyert II. János (János Zsigmond) választófejedelemtől Csíkszentmártonban (Hargita megyében), és Csíkszentgyörgyön, (Hargita megyében), amelyeket ő és elődei korábban békésen birtokoltak.

Életpályája[szerkesztés]

Az adatok forrása: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Botskor Lóránt kérdésekre adott válaszai alapján.[6] Iskolai végzettségei: gimnáziumi érettségi, államtudományi doktorátus. A Volksbundnak és SS-nek nem volt tagja.

Korábbi szolgálati beosztások: Szárung, 1921. március 8.– 1922. május 27.; Ráckeve, 1928. augusztus 1. – 1932. augusztus 15.; Kecskemét, 1932. augusztus 15. – 1938. december 1.; Siklós, 1938. december 1. – 1940. szeptember 1.; Esztergom, 1940. szeptember 1. – 1942. december 15.; Marosvásárhely, 1942. december 15. – 1944. november 16.

1944 májusában a marosvásárhelyi zsidó táborból 60 bödözujfalusi szombatost, köztük zsidókat is kiszabadított. Az eset részletes leírása és az igazoló iratok, aláírások az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött (Analekta 11.134: Botskor Lóránt: Erdélyi bözödújfalui székely szombatosok megmentése 1944. évben” című) dokumentumgyűjteményben megtalálhatók. „Alulírottak, akik 1944. április és május hónapban, mint szombatos zsidók Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcoltattunk, kijelentjük, hogy dr. Botskor Lóránt csendőralezredes közülünk mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól...” stb., stb. Bözödújfalu, 1946. augusztus 30. Aláírások. Hitelességüket igazolja többek közt Ráduly István László plébános.” [7] Budapest 1944 november 16.-1945 március 29. 1945 és 1950 között kapta a nyugdíjat, alkalmi munkát vállalt.

1951-ben lakását elvették, és családjával (felesége és Judit leánya) kitelepítették a Hortobágyra, ahonnan 1953-ban szabadultak.[8] Botskor Lóránt és családjának kitelepítéséről az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találhatók iratok.

Fontosabb kitüntetései[szerkesztés]

  • Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás Ezüstérem, keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét, smaragdzöld szalagon (katonai).
  • III. oszt. Tiszti Katonai Szolgálati jelvény.
  • Erdélyi emlékérem.
  • Sebesültek érme 1 sávval.
  • Károly Csapatkereszt.
  • Bronz vitézségi érem.
  • Háborús emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján, a kardokkal és sisakkal díszítve.
  • Bolgár háborús emlékérem.
  • Osztrák háborús emlékérem karddal.

Botskor Lóránt sírja[szerkesztés]

„A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 63/2014. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja dr. Botskor Lóránt csendőrparancsnok, „embermentő” Farkasréti temetőben található (37/1-II-1-48) sírját.[1] A Farkasréti Temető nevezetes halottainak a listája.[9]

A Botskor család története[szerkesztés]

Botskor de Csíkdelne et Csíkszentmárton.[10] 134. T. 8. Nemessége ősi székely jogon alapszik. – (1614 évi Bethlen Gábor-féle nemesi összeírás Udvarhely vm. lt.). – Egyik ága címerében a bocskort használja. – Botskor Lászlónak 1789 évben használt c. p. – Gróf Teleki lt. Dipl. oszt. 881. A fontosabb családfa levezetéseket Botskor Lóránt két munkájában összegezte.[11][12] A Botskorok ősei és számos leszármazottja a családnak Hargita megyében, Csíkszereda környéki falvakban élt és vallásuk katolikus volt. A család eredetének helye tehát Csíkszentmárton, Csíkszékben a nemek és ágak tartozását nem lehet megállapítani, így a Botskor név eredete is ismeretlen, az ősi személynevek közé sorolhatjuk. A monda szerint egy tatár betörés alkalmával a bekerített székely csapat megmenekülését egy Botskor ősnek köszönheti, mert indítványára a bocskorukat fordítva húzták fel, így a lábnyom a tatárokat félrevezette és így az egész székely csapat megmenekült. Így maradt a Botskor név a családra.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nemzeti Örökség Intézete - Botskor Lóránt, csíkszentmártoni és csíkdelnei (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Botskor Lóránt, csíkszentmártoni és csíkdelnei. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  2. Bajtársi Levél. Calgary, Kanada XXIX. évfolyam. 1976. 2. szám. Meghalt Botskor Lóránt
  3. 37/1, II, 1, 48, http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/botskor-lorant
  4. Farkasréti temető nevezetes halottak Botskor Lóránt
  5. MACSE MATRIKULA. 2015. 1. szám Boldog Gyöngyi - Dr. Sipos III. Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa
  6. ÁBTL Dosszié jelzete V-98981. Dosszié tárgya Kardos József. Iratévkör: 1939–1947. 2014 novemberében jegyzetelte Dr. Sipos Béla a Botskor Lórántra vonatkozó iratokat az ÁBTL-ben. 1945. november 10. Aláírta Dr. Botskor Lóránt. Az iratokat korábban még senki nem nézte át.
  7. Transindex - Látó. lato.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  8. Elhurcolt családok névsora. www.hortobagyideportaltak.hu. [2020. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  9. (2020. június 18.) „A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  10. Magyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) Arcanum DVD IV. kötet.
  11. Dr. Botskor Lóránt: MNL OL P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv, (541/1951.02)
  12. Dr. Botskor Lóránt: A Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig, OSzK 1958/ 28. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol. Hung.: 2921.

Források[szerkesztés]