Borsányi Balázs
| Borsányi Balázs | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Borsányi Jenő |
| Született | 1890. november 13. Szany |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1964. szeptember 4. (73 évesen) Lima |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
P. Borsányi Balázs OFM (Szany, 1890. november 13. – Lima, 1964. szeptember 4.) ferences rendi áldozópap, házfőnök, hitszónok, lapszerkesztő, perui misszionárius, aki jelentős szerepet játszott az ottani magyar közösség egyben tartásában.
Életpályája[szerkesztés]
A Sopron megyei Szanyon született Borsányi István vármegyei tisztviselő és Pleskó Julianna gyermekeként. Felszentelését követően szolgált többek között Kaplonyban, Budapesten, Kecskeméten, Egerben, Szolnokon, Baján, Szegeden, Szigetváron és Hatvanban.[1]
Az 1910-es években a Tolnamegyei Közlöny munkatársa volt: cikkeket, tárcákat írt a lapba. Később lelkes támogatója volt a Magyar Terciárius Szövetség megalapításának: havilapjukat, a Terciárius Közlönyt, majd a belőle később létrehozott Ferences Közlönyt több évfolyamon át szerkesztette.[2][3] Ugyancsak szerkesztői feladatokat látott el a buda-országúti ferencrendi egyházközség hivatalos lapjánál, a Plébániánknál is.
Szívélyes, mély barátságot ápolt József Ferenc főherceggel, aki lelki atyjává fogadta őt.[4]
A perui misszió[szerkesztés]
P. Borsányi 1950-ben érkezett Peruba az akkori érsek és prímás, Juan Guevara meghívására, aki Mindszenty József révén erősen szimpatizált a magyarsággal.[5] Missziós tevékenységét nagy elszántsággal végezte: működésének csaknem tizenöt évében szinte az egész országot bejárta a magyar kolónia lelkigondozásának érdekében.
Hatásköre a magyarbarát kardinális halálát követően (1955) viszont jelentősen leszűkült: az utód, a nacionalistább érzelmű Juan Landázuri Ricketts érsek tudatosan megnehezítette a pasztorációs és szervezői munkát.[6] Nemzeti plébániák felállításáról így nem lehetett szó, sőt még vallásos társulatok engedélyezéséről sem, ezért az önálló magyar egyházközség nem tudott kialakulni. Ezen hiányok áthidalására hozta létre a Mindszenty Mozgalmat, amely által korlátozottabb módon ugyan, de folytatni tudta a megkezdett munkát. A program égisze alatt szerkesztette a Lelkészi Értesítőt, valamint Magyarországot ismertető előadásokat, könyvterjesztést is szervezett.[7] A Perui Magyar Kultúrkörben tiszteletbeli, a Limai Magyar Rádióbizottságban pedig rendes tagsága volt.[8]
A feszített tempójú munka felőrölte az egészségét, 1964. szeptember 4-én elhunyt. Búcsúztatóján Limában nagy számban vettek részt, ahol beszédet mondott a perui magyar kultúrkör elnöke és az emigránsok nemzeti igazgatója is.[9]
Források[szerkesztés]
- ↑ Babócsai László Barnabás: Pax et bonum. A ferences rend Szigetvár társadalmában 1933 és 1950 között. Kézirat, 2012. 13. o.
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- ↑ Babócsai, 2012. 13-14. o.
- ↑ Borsányi Balázs OFM: Perui levél. In: Magyar Papi Egység 16/1961. 72. o.
- ↑ Borsányi, 1961. 72. o.
- ↑ Borsányi, 1961. 74. o.
- ↑ P. Tóth Miklós: Borsányi Balázs. In: Magyar Papi Egység 30-31/1965. 123. o.
- ↑ P. Tóth, 1965. 123. o.
További információk[szerkesztés]
- Magyarok Peruban – adattár Szöllősi Antal összeállításában (Megtekintve: 2016. 02. 11.)