Ugrás a tartalomhoz

Beszédes Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Villy (vitalap | szerkesztései) 2012. február 20., 18:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (na most két dátum is kering)

Beszédes Sándor (1830. – Wönishafen, Bajorország, 1889. augusztus 19.) Esztergom fényképésze 1868-tól haláláig, a város képviselő-testületének tagja, az Esztergom és Vidéke című lap munkatársa.

Élete

A Duna utca az Öregtemplomból, az 1876-os árvíz idején
Sírja az esztergomi belvárosi temetőben (V. p. 14. sor 7. s. sz.)

Az országos hírű fotóművész eredetileg csak átutazóként érkezett Esztergomba 1868-ban, de haláláig a város fényképésze maradt. Az Esztergomi Közlöny 1868. január 19-ei számában adta hírül, hogy a művész megnyitotta műtermét az úgynevezett Vayand-féle szállodában (mai Kossuth Lajos utca 15).[1] Feltehetőleg Pestről érkezett, mert az újság fővárosi lapokra hivatkozva méltatta Beszédest. Fotósorozatot készített a Főszékesegyházi Kincstár műtárgyairól, a prímási palota építéséről, az érsekség birtokairól, a kisdedóvó építéséről és a jáki templomról. Reprodukálta Magyarország hadtani térképeit, a Keresztény Múzeum Dürer „Kis passióját” és a belga királyné részére a Margitszigetről készített fényképalbumot. Sok portrékép maradt fenn tőle, egyházfőkről, nagypolgárokról, előkelőségekről, helyi mesteremberekről egyaránt. 1874-re már egy egész albumnyi képe gyűlt össze a városról, és kísérletezni kezdett egy új fotó sokszorozási technikával. Az általa „fényvésetnek” nevezett kőnyomatos sokszorosítási eljárásra az Osztrák–Magyar Monarchia területére szóló szabadalmat kapott, és találmányával elnyerte az 1873-as bécsi világkiállítás érmét. Kitüntetései közül legérdekesebb a belga királyné értékes gyémántgyűrűje.[2] Az 1876. február 23-26 közötti árvízről albumot adott ki. A következő évben Szegeden, az országos kiállításon is díszokmányt és érdemérmet kapott.

Beszédes esztergomi lokálpatriótává vált, a képviselő-testület tagja, és az Esztergom és Vidéke munkatársa lett.[3]

Halála

1889. augusztus 19-én, egy bajorországi nyaralás közben halt meg. Az Esztergom és Vidéke[4] korabeli száma így számolt be halálhíréről:

†Beszédes Sándor Esztergom egyik igen nevezetes emberét vesztette el. Az albertypiáról, a főszékesegyházi műkincsek fényképfelvételeiről, a nemzeti múzeum archaeologiai tárgyainak kitűnő fényképeiről igen széles körökben előnyösen ismert fényképíró váratlanul meghalt. Kutató szellem, fáradatlan kísérletező s a magyar photographia terén a legjobbak egyike volt. Bajorországban halt meg szélhüdésben. Wöris-hofenban keresett üdülést, a hol azonban halálát lelte. Beszédes Sándor ötvenkilenczedik életévében volt, az utóbbi években már nagyon megtörődött. Hulláját hazaszállították s temetése holnap délután lesz. Halála híre mindenütt őszinte részvétet kelt.”

Temetésére a királyi város belvárosi temetőjében került sor. Sírhelye: V. parcella 14. sor 7. s.sz. Felesége, Staudner Janka, akivel húsz éve voltak házasok tovább működtette a fényképészeti műhelyt. Gyermekeik feltehetően nem születtek.

Emlékezete

2007 óta utca viseli a nevét Szentjánoskút városrészen. Halálának 120. évfordulóján tárlat nyílt a megyei levéltár és a Prímási Levéltár szervezésében a megyei levéltár Palkovics-termében „Beszédes Sándor Esztergomban” címmel. Munkásságának összegyűjtött darabjait CD-n is kiadták.

Források

  1. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
  2. *Esztergom és Vidéke 1889. augusztus 25.
  3. Kaposi Endre: Emlékezés Beszédes Sándorra
  4. *Esztergom és Vidéke 1889. augusztus 22.