Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
| Bessenyei György Gimnázium és Kollégium | |
| Alapítva | 1911. szeptember 15. |
| Névadó | Bessenyei György |
| Hely | Magyarország, Kisvárda |
| Korábbi nevei | Kisvárdai Állami Főgimnázium (1911–22) |
| Mottó | Amit mi adni tudunk, az örökre megmarad! |
| Típus | gimnázium |
| Oktatók száma | 72 (2009) |
| Tanulólétszám | 916 (2009) 218 (felnőttoktatás; 2009) 230 (kollégista; 2009) |
| Igazgató | dr. Koncz Gábor[1] |
| OM-azonosító | 033648 |
| Tagozatok | általános humán irányultságú természettudományos irányultságú emelt szintű matematika emelt szintű angol nyelv öt évfolyamos német nyelv öt évfolyamos angol nyelv Arany János tehetséggondozó osztály[2] |
| Elérhetőség | |
| Cím | 4600 Kisvárda, Iskola tér 2. |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei György Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat. | |
A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Kisvárda gimnáziuma, melyet 1911-ben alapítottak. Az intézmény névadója Bessenyei György, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Vallás és Közoktatási Minisztérium 1910. augusztus 3-án a 77.170 számú rendelettel engedélyezte főgimnázium létesítését Kisvárdán. A főgimnázium I. és V. osztálya 1911. szeptember 5-én nyílt meg, egy ideiglenes épületben. Az új épület terveinek elkészítését Wälder Gyula építészre bízták. 1914-ben az építési munkálatok az első világháború miatt megálltak, a félig elkészült épületbe 1921-ben költözött át a gimnázium, de az építés csak 1929-ben fejeződött be.[3]
1912-től 1919-ig, haláláig a gimnáziumban volt görög-latin szakos tanár Császy László, a Tanácsköztársaság vértanúja, pedagógus, református presbiter.[4]
Az 1914/15-ös tanévben már nyolcosztályos gimnáziumként funkcionált, az első érettségi vizsgát 1915-ben tartották. Az intézmény 1922-ben vette fel Bessenyei György nevét. A gimnáziumban eleinte csak fiúk tanulhattak, lányok csak magántanulóként, korlátozott létszámban; a tandíj évi 100 pengő volt. 1925-ben reálgimnázium lett, kötelező jelleggel három nyelvet tanultak a diákok: latint, németet és választhatóan angolt, franciát vagy olaszt. Az általános tananyagon felül ún. rendkívüli tárgyakat is tanulhattak a diákok, ezért külön tandíjat kellett fizetni. Kevesebbe került például a gyorsírás, a rajz vagy a testnevelés, többe a vívás és a zenetanulás.[3]
1935-ben az intézmény neve Kisvárdai Állami Bessenyei György Gimnázium lett, és megkezdte működését az internátus. A második világháború során német katonák állomásoztak az épületben és tábori kórház is működött itt. Az épület a háború során nem kapott sem bombát, sem lövedéket.[3]
1946. március 1-jén az intézményben megkezdte működését a Dolgozók Gimnáziuma és Polgári Iskolája, 1951-től 1955-ig pedig gépipari technikum is működött itt. 1960-ban diákotthonnal, 1961-től kollégiummal is bővült az iskola. 1965-től számvitel-gazdálkodási, igazgatási-ügyviteli és matematikai tagozatok indultak, 1971-től testnevelési tagozaton is lehetett tanulni. Az 1960-as években épültek az intézmény sportlétesítményei. 1978-ban a szakközépiskolai osztályokat áthelyezték a Császy Lászlóról elnevezett középiskolába (ma Szent László Szakközépiskola, Kollégium és Óvoda), ahol megszüntették a gimnáziumi osztályokat. A hetvenes évek végén megépült a sportpálya és a lelátó.[3]
Az 1980-as években előtérbe került a nyelvoktatás fontossága, beindultak a nyelvi tagozatok. 1986-ban, a jelentősen megnövekedett tanulólétszám miatt az iskola megkapta a szomszédos Járási Hivatal és a KÖJÁL épületét, ahol kollégiumot alakítottak ki.[3]
1996-ban új tornacsarnok épült a főépület mellett. 2005-ben állami támogatással és a helyi önkormányzat segítségével egy csaknem egymilliárd forintos program keretében teljesen felújították a főépületet, új kollégiumi épület készült el, modernizálták a konyhát, a tornacsarnokot és az étkezőt.[3]
A gimnázium a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány egyik bázisiskolája, valamint résztvevője az országos Arany János Tehetséggondozó Programnak.[3]
Az iskola híres diákjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Farkas Bertalan űrhajós
- Cipő, a Republic együttes frontembere[5]
- Nagy László (művészneve: Nagy Laci Gitano) a Republic együttes tagja
- Kálid Artúr színész, szinkronszínész[6]
- Nagy Sándor színész, énekes[7]
- Gyüre Csaba, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke és országgyűlési képviselője
- Dajka László válogatott labdarúgó, edző[8]
- Márta Alex (ByeAlex) zenész[9]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Főbejárat
- Főépület
- Kollégium
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Nevelőtestület 2014/15". Bessenyei György Gimnázium. Hozzáférés: 2015. január 30.[halott link]
- ↑ "Képzések menü". Bessenyei György Gimnázium. 2019. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 30.
- 1 2 3 4 5 6 7 "Történetünk". Bessenyei György Gimnázium. 2015. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 30.
- ↑ https://hvg.hu/360/202108__utcanevvaltoztatasok__listazas__munkasor_kontra_kanonok__van_szamos
- ↑ Sz. Z. J. (2013. március 18.). "Cipő a zenét választotta a futball helyett". Blikk.hu. 2013. március 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 20.
- ↑ "Anyja nem mondott le Kálid Artúrról". Napiász Online. 2009. június 1. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 30.
- ↑ "Biográfia". Nagy Sándor hivatalos honlapja. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 30.
- ↑ "Benne voltunk a tévében!". kisvardafc.hu. 2018. október 19. 2018. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. november 4.
- ↑ "Cipőnek és ByeAlexnek ugyanaz volt az énektanára". HVG. 2013. április 14. Hozzáférés: 2015. január 30.
